Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön

leteket alkotott egészen 1918-19-ig. Az államhatalmi változás után a csehszlo­vák hatóság mint államellenes egyesületeket beszüntette, ingó vagyonukat pe­dig elkobozta.M Tevékenységük nagyon sokrétű volt. Állandó székhellyel rendel­keztek, mely valamely vendéglő, fogadó nagytermében volt kialakítva, ahová számos hazai és külföldi újságot, folyóiratot járattak, könyvtártermet hoztak lét­re, és ahol a politizálás, az eszmecserék, a társas felolvasások mellett a tagok számára többféle kikapcsolódási lehetőséget kínáltak. A kaszinóegyesületek és társaskörök célja a régió egyes társadalmi és művelődési központjaiban élő ér­telmiségi réteg egyesítése és a „művelt társas élet fejlesztése" volt. Az egyle­tek létrehozását Magyarországon a dualizmus idején nem szabályozták törvényi szinten. A belügyminiszter 1873. április 29-i egyleti nyilvántartást és ellenőrzést szabályozó rendelete alapján az új egyletek, társulatok alapszabályzatát azon­ban a szaktárca vezetője hagyta jóvá.25 A régió keleti felének közigazgatási központjában, Vágsellyén26 a Kaszinó egyesület 1878. október 25-én 65 taggal alakult.27 Első elnöke Lévay Antal or­szággyűlési képviselő volt. Az egyesület a 19. század végén saját könyvtárral rendelkezett - 1918-ban 928 kötettel -, mely nyitott volt a városka összes la­kosa előtt. A Grünwald-féle, majd 1902-ben Rainies Nándor vendéglőjében ki­alakított székházban hírlapokat és folyóiratokat járatott28, társas összejövetele­ket, bálokat, hangversenyeket, felolvasásokat és irodalmi esteket rendezett. Az egyesület székházát 1914-ben a Kossuth téren lévő Horváth-féle vendéglőbe helyezték át. A Kaszinó egyesület tagjainak száma 50 és 100 között mozgott. Az egyesület tagja volt többek között gr. Széchenyi Aladár, Ajtics-Horváth Dezső, a vágvecsei kerület volt országgyűlési képviselői, de Feketeházy János, a neves tervező is. Sokoldalú művelődési tevékenysége mellett nagy hangsúlyt helyezett a magyar nemzeti törekvések támogatására nemcsak Vágsellyén, hanem a kör­nyéken is. Az egyesület alapítótagja volt a nyitrai székhelyű Felsőmagyarországi Kulturális Egyesületnek (FEMKE), de a Országos Magyar Szövetségnek is29. Az egyesület székházában kapott elhelyezést 1906-ban Kossuth Lajos 1/3 élet­nagyságé bronzszobra Schneider József ajándékából, majd 1907-ben Déri (Zel­ler) Elemér 10 éves elnökségének emlékére az egyesületnek ajándékozta gr. Széchenyi István mellszobrát.30 Az egylet fennállásának 25. évfordulója kapcsán 1903-ban fényes kiállításban megjelent az egyesület negyedszázados történe­te. Ugyanabból az alkalomból az egylet ezüst emlékérmet verettetett. Választ­mányát 1901-ben Déri (Zeller) Elemér elnök, Ruttkay János alelnök, Péter József pénztárnok, Bézay Kornél titkár és Zeller (Déri) Dezső háznagy alkotta.31 A Mátyusföld szívében, Galántán a hasonló céllal 1874-ben létrejött társas­kör alapszabályzatát a belügyminiszter 1875 januárjában hagyta jóvá. A társas­kör 1883-ban már önálló helyiséggel rendelkezett, mely a századfordulón a Fő utcán, a Chemez-féle házban volt.32 Az egyesület magában foglalta a járási szék­hely és a környék csekély számú értelmiségi rétegét. Saját könyvtárral rendel­kezett, sőt 1912. április 1-jétől egy rövid ideig a Galánta és Vidéke című hetilap kiadását és szerkesztését is ellátta.33 A társaskör tisztikarát az elnök, az alel­nök, a jegyző, a gondnok, a pénztárnok, a könyvtárnok és a 12 választmányi tag 242

Next

/
Thumbnails
Contents