Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön
A magyarországi ellenreformáció művelődéstörténetéhez a régió elsősorban Vágsellyén keresztül kapcsolódik. Vágsellyét és a turóci prépostság birtokához tartozó településeket 1586-ban I. Rudolf a jezsuitáknak adományozta. A jezsuiták Vágsellyére való érkezésük után rendházzal rendelkeztek a mezővárosban.17 A rend tagjai nem éltek hagyományos kolostori életet - hitvitákat, hatásos prédikációkat és hittérítést végeztek. A 16. század végén a rendház főnöke, gvárdiánja Sciscius Márk volt, majd őt követte Dobokay Sándor, aki kora jeles prédikátora és műfordítója volt.18 Mint jezsuita birtokra, 1598- ban Znióváraljáról ide helyezték a rend egyetlen magyarországi kollégiumát. Az 1599. évi Ratio Studiorum szerint a kollégium főiskolaszerű intézmény volt, amely teljes gimnáziumi, filozófiai és teológiai oktatást foglalt magában. Az oktatási intézmény első rektora a spanyol Alfonz Carillo volt, akit hivatalában a már említett Dobokay Sándor követett. A Bocskai szabadságharc során 1605-ben megszüntetett kollégium hallgatóinak száma meghaladta a négyszázat. A diákok oktatásában a professzorok mellett papok is részt vettek. így került Vágsellyére pl. 1601-ben Pázmány Péter, a későbbi esztergomi érsek, és az ellenreformáció legjelentősebb magyarországi képviselője, vagy 1604-ben Káldi György, akinek fordításában 1626-ban jelent meg az első teljes magyar nyelvű katolikus biblia.19 A kollégium átmenetileg új színt vitt a falusias jellegű mezőváros közéletébe, művelődésébe. 1604-től önálló könyvtára volt, és a diákok a tanítás részeként bibliai játékokat mutattak be. A Bocskai-szabadságharc után a turóci prépostság volt birtokát Vágsellyével együtt az esztergomi érseknek ajándékozta II. Mátyás. Éppen ebből kifolyólag Pázmány Péter érsek több éven át hosszabb időt töltött Vágsellyén. A fennmaradt levelezéseiből - kb. 150 címzett a mezővárosból - kitűnik, hogy kedvenc tartózkodási helyeként tartotta számon Vágsellyét.20 Pázmány kortársa, aki szintén felnőttként tért át a katolikus hitre, Veresmarti Mihály személye szintén Vágsellyéhez kapcsolódik. A református prédikátorból lett katolikus pap, majd pozsonyi kanonok Pázmány személyes közbenjárására 1613-ban került Vágsellyére.21 Mint hitvitázó, néhány kisebb művet jelentetett meg, de kéziratban megmaradt fő műve Megtérése Históriája több fontos adatot tartalmaz többek között az ellenreformáció mátyusföldi történéseire vonatkozólag.22 85. Szenei Molnár Albert 240
