Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Gaucsik István: Regionális jellegű kereskedelmi bankok a Mátyusföldön (1867 - 1950)
nális fejlődésnek, a régió.kialakulási folyamatnak semmiképpen sem tekinthetők előfutárainak. " Lásd Tóth József: A Felvidék szerepe a Kárpát-medence térszerkezetében. In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 1998. április 1-3-án megtartott tudományos konferencia előadásai. Nyíregyháza, MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete-Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke, 1998, 256. - A tájegység nevére, belső identitására vonatkozó művelődéstörténeti forrásanyagot és irodalmat, az újabb feldolgozásokkal, értelmezésekkel együtt Liszka József összegezte. A felsorakoztatott érvek a területi kiterjedés változékonyságát szemléltetik. A kutatás tárgyát földrajzi választóvonalak (nyugaton Kis-Kárpátok, délen Kis-Duna, keleten Vág) és nyelvi, kulturális szempontok (magyar-szlovák nyelvhatár) variációi próbálják rögzíteni. Vő. Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajza. Budapest-Dunaszerdahely, Osiris—Lilium Aurum, 2002, 205-208. 2 Vö. Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán. In: Pásztor Cecília (szerk.): „... ahol a határ elválaszt.” Trianon és következményei a Kárpát-medencében. Balassagyarmat-Várpalota, Nagy Iván Történeti Kör-Nógrád Megyei Levéltár-Szindbád Kht., 2002, 19, 24. Nyitra megyére vö. a 22. 7. ábráját. 3 Beluszky Pál: A Felvidék városhálózata a 20. század elején. In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 1998. április 1-3-án megtartott tudományos konferencia előadásai. Uo. 446., 449., 453. (6. ábra). 4 Gál Zoltán: A Felvidék városainak pénzintézeti funkciói a századfordulón. In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 1998. április 1-3-án megtartott tudományos konferencia előadásai. Uo. 459., 461. (3. ábra). A bennünket érdeklő, Pozsony és Nyitra vármegye területén található „városok egy gyorsan modernizálódó, de azért jelentős mezőgazdasági árutermelést folytató vidék iparosodó kereskedelmi központjai voltak valódi polgársággal (általában a középpolgárság dominanciájával). " Uo. 464. 5 A döntéshozó hatalmak egyik sorsforduló idején sem „érvényesítették a településhálózaton belül evolúciós úton kialakult racionális hierarchiaviszonyokat.’’ Uo. 472. 6 Berend T. Iván-Ránki György: Európa gazdasága a 19. században 1780-1914. Budapest, 1987, 385-389. 7 Tomka Béla: Érdek és érdektelenség. A bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán 1892-1913. Debrecen, 1999, 57-67. 8 Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947). Budapest, 1996, 37., 54. 9 Bácskai Tamás (szerk.): A Magyar Nemzeti Bank története I. Az Osztrák Nemzeti Banktói a Magyar Nemzeti Bankig 1816-1924. Budapest, 1993, 265-266. Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947). Budapest, 1996, 34. 10 A vágsellyei intézet 1873. április 5-től működött. Lásd Archív Národnej banky Slovenska, Prvá šalská sporiteľňa, 1873-1945 (1950), (a továbbiakban: ANBS, PŠS) [rendezetlen fond], Az Első Vágsellyei Takarékbank L. évi üzletének zárszámadása 1922. december 31-én. Nyomatott Kollman Dávid könyvnyomdájában Vágselylyén. 3. p. - Időben a legelső az 1868-as alapítású Szeredi Takarékpénztár volt. Vrabcová, Eva-Petrovič, Jaroslav: Sered. Dejiny mesta. Sered', 2002, 85. A szeredi pénzintézet részvénytőkéjéből 1873-ban 70 000 forint volt ténylegesen befizetve, ami fennállása végéig, 1889-ig megmaradt. Magyar Compass 1889-1890. Budapest, 1890, 403. 11 Lásd még a melléklet 1. sz. táblázatát. 233
