Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Gaucsik István: Regionális jellegű kereskedelmi bankok a Mátyusföldön (1867 - 1950)

Források: Magyar Compass 1896/7. I. rész, Budapest, 1896. 265., 519., 555. p.; Magyar Compass 1914/15. Budapest, 1914. 609., 610., 610-611., 1506-1507.,

1507., 1316-1317. p.

3. táblázat. A pénzintézetek legfontosabb mutatói 1921-ben (ezer Kč)

A bank neve

Rt

Tt

Tb

H

É

V

Fa

Jk

Ny/V

0 (%-ban)

Galántai Hitelbank

600

331

6 186

2 160

2 568

1

018

1

146

171

14

Galántai Népbank

100

2

141

37

119

18

15

Galánta-Vidéki Hitelbank

300

40

959

193

287

670

359

130

14

Első Vágsellyei Takarékbank

300

331

3 157

59

496

1 142

944

529

38

7

Vágsellyei Hitelbank

200

40

917

41

178

521

122

209

22

6

Szeredi Általános Bank

100

7

816

306

425

87

26

2

Szeredi Népbank

300

48

1 809

25

2 438

104

784

69

12

Első Szenei Népbank

400

109

2 120

206

1 127

912

345

241

Magyarázat: Rt - részvénytőke, Tt - tartaléktőke, Tb - takarékbetét, H - hitelezők, É - értékpapír, V - váltótárca, Fa - folyószámlaadósok, Jk - jelzálogkölcsön, Ny/V - nyereség vagy veszteség, 0 - osztalék.

Forrás: Skorkovský, Jaroslav (szerk.): Banky a peňažné ústavy na Slovensku a Podkarpatskej Rusi. Ročenka 1923. Bratislava, s. a. 78-83., 86-89., 90-91., 104-109., 110-115. p.

4. táblázat. A Galántai Hitelbank 1929-1934 közötti mérlegének mutatói (ezer Kč)

Év

1929

1934Növekedés/Csökkenés

Részvénytöke

1 200 000

1 200 000

Tartaléktőkék

1 770 000

1 550 000-220 000

Takarékbetét

15 942 073

15 832 614-109 459

Folyószámla

958 335

1 000 917

42 582

Nyereség

468 895

289 731-179 164

Készpénz és követelések

1 524 966

2 283 133

758 167

Váltók

12 194 172

8 919 420-3 274 752

Értékpapírok

1 762 485

1 783 589

21 104

Adósok

3 862 360

6 261 247

2 398 887

Jegyzetek

1 Szerintem a Mátyusföld határairól alkotott vélemények történeti változásai (és ezek folyamatos értelmiségi újraľrása) nem indokolják egy specifikusan különleges régió elkülönítését, amelynek problematikusságát egyrészt a tartalmi, másrészt a keretbeli (bizonytalan) határvonalak hangsúlyozzák ki, ugyanakkor maga a kistáj nem hordozta magában, illetőleg nem mutatta fel a régiófejlődés állandó jegyeit. - Tágabb értelemben Tóth József eszmefuttatása a Felvidéket jellemzi, de szűkebb értelemben a Mátyusföldre is vonatkoztatható: ..A Kárpát-medence történetében számos olyan mozzanatot találunk, amely az entitáson belüli elkülönítésre utal, és hoszszabb-rövidebb időszakon át érvényesül. Érdekes módon ezek egyike sem épül rá a természeti viszonyok által nyilvánvalóvá tett táji különbségekre, a megegyezés kivételes, esetleges, részleges és időteljes csupán. Ha ezeket az elkülönültség jellemzőket mutató időszakokat akár futólag áttekintjük, nyilvánvalóvá lesz, hogy ezek csaknem minden esetben katonai-politikai okok következményei voltak, így a regio232