Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön
Mezőgazdasági cukorgyár Szered, Rt. A cukorrépa-termelők gyűlésén 1906 decemberében a Pozsony, Nyitra, Trencsén és Moson megyei termelők, akik a cukorrépa felvásárlási árával elégedetlenek voltak, megállapodtak, hogy a Dunától északra új cukorgyárat emelnek, hogy megszabaduljanak a cukorgyárosok önkényétől. 1907 februárjában a választás Szeredre esett. A Mezőgazdasági cukorgyár Szered, Rt. néven bejegyzett üzem 1907. január 23-án alakult meg hivatalosan. 2 milliós alaptőkéjét egyenként 500 korona értékű 4000 darab részvény eladásával biztosították. A cukorgyárat eredetileg a nyerscukorgyártására szánták, napi 80 vagon cukorrépa feldolgozására építették. A répatermelők tőkeszegénysége folytán a részvények gazdakézből rövid időn belül a tőkések kezébe kerültek, és a gyár megszűnt kartellen kívüli mezőgazdasági cukorgyárként szerepelni.40 A gyárat tovább fejlesztették - 1908-ban az alaptőke értéke már 3 millióra emelkedett -, 1909- ben a gyárépülethez cukorfinomítót és a melléktermékek feldolgozására pedig egy szeszgyárat építettek. Az üzem eredetileg 956 HP meghajtóerejű 11 darab gőzgéppel működött.41 Az első répafeldolgozási kampány 1908 szeptemberétől egészen február 6-ig tartott, és 156 000 q cukrot gyártottak. A főbb részvényesek között megtalálhatjuk a magánszemélyeket (Eisler és Szóld, Hatvan-Deutsh Károly, Brüll L. és D’Henin herceg) és cégeket egyaránt (Ringhoffer cég, amely a gépi berendezést szállította, a dr. Lieben bankház Bécs stb.). A 20. század elején a gyárban 596 munkás dolgozott. Nagy mennyiségű kristálycukrot exportáltak külföldre, pl. Ausztriába, Svájcba, Jugoszláviába, Olaszországba, Franciaországba, Angliába, Marokkóba és Indiába. SERED «ad Váhoat - Ctdqrova tovarna. - Cukorgyár. - Zadtetkbrik. 74. A szeredi cukorgyár a 20. század elején 212
