Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön
sa révén pedig az államháztartás nagyobb jövedelmének biztosítása volt. Nagy előny volt azonban, hogy az új törvény szakított az eddigi termelési adórendszerrel, és bevezette a fogyasztási adórendszert. Az ún. üstfőzdék viszont adómentességet élveztek. A háztáji lepárlók maximum 1 hl szeszt produkálhattak, de csak saját nyersanyagból és azzal a feltétellel, hogy az általuk kitermelt pálinka szeszfoka 50-nél nem lehet magasabb. Az így kitermelt pálinkát csak helyi és a saját igények kielégítésére használták, tehát nem eladásra. Mivel adómentességet élveztek, számuk és az általuk kitermelt szeszmennyiség is elméletileg ismeretlen. A nagyobb teljesítményű, tehát a megadóztatott szeszgyárak a mai Szlovákia területén is gyakoriak voltak. Műszaki berendezésük továbbfejlesztése azonban korántsem volt annyira látványos és szembeötlő, mint pl. a malomiparnál s a cukoriparnál. A szesz lepárlása tulajdonképpen csak mellékes bevételt jelentett, mert ilyen módon lehetővé vált a romlékony termékfelesleg (hulladék gyümölcs, burgonya, melasz, törköly) hasznosítása. A nagyobb kapacitású szeszgyárak között megkülönböztethetjük az ún. ipari és a mezőgazdasági szeszgyárakat. Az ipari jellegű szeszgyárak jóformán az egész évben üzemeltek, de a gyártáshoz szükséges nyersanyagot kénytelenek voltak megvásárolni, tehát függő viszonyban voltak a piactól. A nagyobb mezőgazdasági szeszfőzdékben szintén majd az egész évben folyt a termelés azzal a különbséggel, hogy a nyersanyagellátás szempontjából teljesen önellátóak voltak, tehát nem kellett a piaci kínálathoz és árakhoz alkalmazkodniuk. Az általunk vizsgált mezőgazdasági szeszgyárakban minden hozzáférhető nyersanyagot hasznosítottak. Ilyen üzemek működtek pl. Vághosszúfalun, Nagyfödémesen, Feketenyéken, Tallóson és Szencen, Felsőszeliben, valamint Sopornyán, Porbokán, Pallócon és nem utolsósorban Galánta mellett is. 68. Eisler és Szóld felsőszeli szeszgyára 201