Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pukkai László: A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848 - 1945 között
A 19. század második felének felgyorsult gazdasági változásai, a feudális viszonyok pár száz évet késett megszüntetése az állam beavatkozása útján mélyreható változásokat eredményeztek a birtokviszonyok területén. A mezőgazdasági termelés jellegének a magyar viszonylatokban robbanásszerűen bekövetkezett változása, az önellátásról a piaci termelésre való áttérése óriási eltolódást eredményezett a magyar társadalom szociális rétegeinek kvantitatív és kvalitatív összetételében. Elsősorban - a mezőgazdaságot taglaló részben már említettük - a kisebb földbirtokkal rendelkező parasztság és a nincstelen zsellérekből kialakult mezőgazdasági munkások helyzete vont maga után sok kívánnivalót. Többek között az említett társadalmi rétegek helyzetén javítandó, elfogadható útként a szövetkezeti mozgalomban nyert megoldást. A szövetkezeti mozgalom lényegében egyidős az emberiséggel. „Amint a neve is mutatja, a szövetkezés együttműködést, közös munkát jelent. A közös munka mindig megsokszorozza a munka eredményét és hatását. Ami nem sikerült egynek, sikerülni fog kettőnek. Amit egy kis közösség nem bír megtenni, azt könnyen elvégezheti egy nagyobb csoport” - írta 1830-ban a világ első szövetkezeti lapja, az Angliában megjelenő The Cooperator. A szövetkezetek megalakulását, szorgalmazóik társadalmi helyzetét illetően lehet alulról és felülről jövő kezdeményezésként kezelni. A világ első tudatosan megszervezett szövetkezete, az angliai Rochdale-be 1844-ben megalakult fogyasztási szövetkezet a kisváros kézművesiparos-köreiben talált követőkre. Magyarországon az első fogyasztási szövetkezet 1871-ben Nagyrőcén jött létre. Csak 1898-ban vált országosan elfogadottá, amikor Károlyi Sándor gróf indítványozására megalakult a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, a Hangya. A szövetkezeti mozgalmat alakulásuk célja szempontjából fogyasztási, termelési és hitelszövetkezetekre osztjuk. A fogyasztási szövetkezetekhez soroljuk a lakásépítő, a villamossági, a malomszövetkezeteket és a szövetkezeti sütödéket is. A szövetkezeti világmozgalom létrehozta a termelőszövetkezetek intézményét is, közéjük soroljuk a tejszövetkezeteket, a földbérlő, a gép, a mezőgazdasági-ipari szövetkezeteket, vagy más (pl. telepítő, beruházó, háziipari) termelőszövetkezeteket is. A hitelszövetkezetek - Németországban keletkeztek - célja: harc a bankárok uzsoratörekvései ellen. A fogyasztási és termelőszövetkezetek között fontos szerepet játszanak. Leginkább a föld- vagy birtokhitelek, a beruházási és a személyi hitelek váltak ismertekké a hitelszövetkezetek világában. A mátyusföldi régióról elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti mozgalom nem kerülte el, hiszen a polgárosodás folyamatáttekintve Bécs, Pozsony, Budapest közelségének köszönhetően gyorsan gyökeret eresztett a jót, a hasznosat termékenyen befogadó közegben, és sorban alakultak a század elején a fogyasztási szövetkezetek: 1898 Magyarbél, 1902 Vágkirályfa, Vezekény, 1903 Jóka, Fel-A szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem MátyusföldönTM 188
