Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pukkai László: A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848 - 1945 között
sőszeli, 1904 Alsószeli, Nagymácséd, 1906 Nádszeg, Nagyfödémes, 1907 Kajal, Hegysúr, 1908 Farkasd, 1909 Deáki, Kismácséd, 1912 Hosszúfalu, 1916 Rété, 1917 Vízkelet, 1922 Vágsellye, 1929 Tornóc. Kutatásaink alapján elmondhatjuk, hogy hitelszövetkezetek is működtek a régióban. Az egyik legrégibb 1898-ban Vágsellyén alakult 186 taggal és 268 üzletrésszel. A szövetkezet 1903-ban Vágsellyei Hitelintézet Rt.-vé alakult 100 ezer korona tőkével, s 1908-ban tagja lett az Országos Központi Szövetkezeteknek. A Vágsellyei Takarékpénztár 1873-ban alakult 35 000 forint tőkével. Az említett pénzintézeteken kívül Tornócon és Vágán 1899-ben, Galántán 1908-ban, Farkasdon 1907-ben, Alsószeliben 1907-ben alakult hitelszövetkezet; Felsőszeliben 1928-ban jött létre és Nádszegen is működött. Tudomásunk van arról is, hogy Vágán Hitel- és Tej szövetkezet működött, Vághosszúfalun 1920-ban először Pálinkafőző Szövetkezet, majd Vághosszúfalui Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezet alakult, majd 1929-ben Gazdasági Tejszövetkezet. A birodalomváltásig - 1918-ig - ezek a szövetkezetek a Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetek irányításával munkálkodtak.45 A birodalomváltás után számtalan dél-szlovákiai magyar szövetkezet az enyészet sorsára jutott, hiszen a 210/1919-es, majd a 239/1927-es a szövetkezeti mozgalmat irányító törvények értelmében a Hangya keretében tovább nem működhettek. Végül is hosszabb vajúdás után 1925. június 18-án Galántán megalakult a Hanza Szövetkezeti Áruközpont, amelynek alapítói közé 35, többségében fogyasztási szövetkezet tartozott. Ebből 23 mátyusföldi (Farkasd, Felsőszeli, Hegysúr, Hidaskürt, Jóka, Kismácséd, Nádszeg, Nagfödémes, Nagymácséd, Negyed, Nemeskajal, Nemeskosút, Pered, Pozsonyvezekény, Rété, Szelőce, Szene, Taksony, Vága, Vághosszúfalu, Vágkirályfa, Vágsellye, Vízkelet), 12 pedig csallóközi és más régiókból való. A 19 fizikai személy közül 13 mátyusföldi (4 kosúti, 2 kismácsédi, Jóka, Vágkirályfa, 1 Szene, Hidaskürt, Vága), 6 egyéb régióbeli. A befizetett üzletrészek több mint 60%-a mátyusföldi tulajdonú volt. Az irányító szervek regionális összetétele így nézett ki: az igazgatótanács 12 tagja közül 10 (Galánta 3, Kosút 2, Nagymácséd, Jóka, Alsószeli, Hidaskürt, Vágsellye 1-1), a felügyelő bizottság 24 tagja közül 13 (3 Kosút, 1 Szene, Hidaskürt, Galánta, Vágkirályfa, Pered, Ábrahám, Diószeg, Tallós, Felsőszeli, Alsószeli) volt Mátyusföldről.46 A Hanza mint a központi szövetkezet tagja jogot szerzett arra, hogy a fogyasztási szövetkezetek kérelmét teljesítve azok könyvelését és mérlegkészítését segítse, ellenőrizze azon kívül, hogy a 222 tagszövetkezetet ellátta áruval és fölös készleteiket értékesítette. A Hanza-vezetés javaslatára 1930. június 19-én létrejött a Hanza Hitelszövetkezet és 1940. január 1-jével a Hanza Mezőgazdasági Szövetkezet. A húsz évig eredményes tevékenységet produkáló, a szlovákiai magyar műveltséget és kultúrát is támogató Hanzát az 5/1945 Zb. számú beneši dekrétum alapján a kormány nemzeti gondnokság alá helyezte, amelyet az NUPOD (Národná ústredňa potravných družstiev - Fogyasztási Szövetkezet Bevásárlói Központja) képviselt. 189
