Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pukkai László: A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848 - 1945 között

A legnagyobb borsóterülettel (1250 kat. hold) Szóld Zsigmond bérlő fel­sőszeli birtokain találkozhattunk. Elmondhatjuk, hogy a takarmánynövények kö­zül a lóhere, a lucerna, a bükköny, a baltacin is teret hódít a nagybirtokok, majd a parasztgazdaságok takarmánytermelésében; valamint az élelmezést szolgáló köles és tatárka, és például Gülcher nemesnebojszai uradalmában a spárga, vagy Esterházy Miklós uradalmában a káposzta termesztése. Esterházy Mihály gróf szenei, tallósi, feketenyéki uradalmában első ízben használt műtrágyát (szuperfoszfátot és chilei salétromot) az istállótrágyán kívül, a tallósi Esterházy-uradalom már 1771-ben meghonosította az eperfatermelést és természetesen a selyemhernyó nagybani tenyésztését is. A századvég statisztikái tudósítanak, hogy fejlődő gyümölcsösök teszik értékes­sé a régió mezőgazdaságát. Külön kieme­lik Gülcher Jakab nemesnebojszai gyümöl­csösét, Vágsellyén a szilva és alma ter­mesztését. A század végén az alma-, a körte-, a szilva- és a diótermesztés örven­dett népszerűségnek. Pusztafödémes, De­­áki, Zsigárd, Felsőszeli és Tallós mellett a régió legjelentősebb gyümölcstermelője Alsószeli volt.2,1 A zöldségtermesztés köz­pontja Negyed és Vágfarkasd volt. Ismert a szőlő termesztése is. Tudomásunk van arról is, hogy régiónkban a 19. század má­sodik felében elterjedt a dohány és a ken­der művelése, valamint a méhészet is (pl. Deákin, Tornócon 43 méhcsaládot tartot­tak nyilván 1869-ben, Vágsellyén 1896- ban 76 méhcsalád, Kajaion 1870-ben 26 méhcsalád volt). A 19. század végén, a 20. század ele­jén általában a legtöbb uradalomban elter­jedt a hatos főforgó vagy négyes (norfolki) vetésforgó. Általában a hatszáz holdas ta­gon a hatos, ettől kisebb (de legalább 300 holdas) tagokon a négyes vetésforgó volt az uralkodó.25 A korabeli viszonyok: gazdag rétek, legelők, erdőségek, s nem utolsósorban a takarmánynövények (takarmányrépa, -borsó, lucerna, here, bükköny, baltacin) elterjedésének követ­kezménye az állatállomány megőrzése, felújítása, fajtákra cserélése.26 Érdekes­ségként elmondhatjuk, hogy Zichy József diószegi birtokán orosz ügetőfajta lo­vakat tenyésztett saját ménteleppel, Appel Gusztáv Salgocskán arab telivérek tenyésztésével foglalkozott, a Diószegi Gazdasági Cukor- és Szeszgyár Rt. mu­raközi tehervontató nehézlovak tenyésztése folytán tett szert hírnévre. Galánthai és fraknói . :?V; uradalmai. 61. Rovara Frigyes: Esterházy Mihály uradalmai c. könyvének címlapja 178

Next

/
Thumbnails
Contents