Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pukkai László: A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848 - 1945 között
A legnagyobb borsóterülettel (1250 kat. hold) Szóld Zsigmond bérlő felsőszeli birtokain találkozhattunk. Elmondhatjuk, hogy a takarmánynövények közül a lóhere, a lucerna, a bükköny, a baltacin is teret hódít a nagybirtokok, majd a parasztgazdaságok takarmánytermelésében; valamint az élelmezést szolgáló köles és tatárka, és például Gülcher nemesnebojszai uradalmában a spárga, vagy Esterházy Miklós uradalmában a káposzta termesztése. Esterházy Mihály gróf szenei, tallósi, feketenyéki uradalmában első ízben használt műtrágyát (szuperfoszfátot és chilei salétromot) az istállótrágyán kívül, a tallósi Esterházy-uradalom már 1771-ben meghonosította az eperfatermelést és természetesen a selyemhernyó nagybani tenyésztését is. A századvég statisztikái tudósítanak, hogy fejlődő gyümölcsösök teszik értékessé a régió mezőgazdaságát. Külön kiemelik Gülcher Jakab nemesnebojszai gyümölcsösét, Vágsellyén a szilva és alma termesztését. A század végén az alma-, a körte-, a szilva- és a diótermesztés örvendett népszerűségnek. Pusztafödémes, Deáki, Zsigárd, Felsőszeli és Tallós mellett a régió legjelentősebb gyümölcstermelője Alsószeli volt.2,1 A zöldségtermesztés központja Negyed és Vágfarkasd volt. Ismert a szőlő termesztése is. Tudomásunk van arról is, hogy régiónkban a 19. század második felében elterjedt a dohány és a kender művelése, valamint a méhészet is (pl. Deákin, Tornócon 43 méhcsaládot tartottak nyilván 1869-ben, Vágsellyén 1896- ban 76 méhcsalád, Kajaion 1870-ben 26 méhcsalád volt). A 19. század végén, a 20. század elején általában a legtöbb uradalomban elterjedt a hatos főforgó vagy négyes (norfolki) vetésforgó. Általában a hatszáz holdas tagon a hatos, ettől kisebb (de legalább 300 holdas) tagokon a négyes vetésforgó volt az uralkodó.25 A korabeli viszonyok: gazdag rétek, legelők, erdőségek, s nem utolsósorban a takarmánynövények (takarmányrépa, -borsó, lucerna, here, bükköny, baltacin) elterjedésének következménye az állatállomány megőrzése, felújítása, fajtákra cserélése.26 Érdekességként elmondhatjuk, hogy Zichy József diószegi birtokán orosz ügetőfajta lovakat tenyésztett saját ménteleppel, Appel Gusztáv Salgocskán arab telivérek tenyésztésével foglalkozott, a Diószegi Gazdasági Cukor- és Szeszgyár Rt. muraközi tehervontató nehézlovak tenyésztése folytán tett szert hírnévre. Galánthai és fraknói . :?V; uradalmai. 61. Rovara Frigyes: Esterházy Mihály uradalmai c. könyvének címlapja 178
