Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pukkai László: A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848 - 1945 között

Nemeakoant Diószegi Czukorgylr nemeskosuti gazdaságának központi majorja

62. A Diószegi Gazdasági Cukor- és Szeszgyár Rt. gazdasági udvara Kosúton

Esterházy Károly ábrahámi versenyistállójában díjnyertes versenylovak nevelődtek az amerikai ügető, az irelandi és clydesdale-i fajtákból. Montaffoni tehéntenyészete és speciális fácánosa is volt a hercegnek. A berni fajtájú szarvasmarhát Esterházy Mihály szenei tehenészetében láthattuk. Gülcher Jakab nemesnebojszai birtokán angol telivérek és yorkshire-i sertések tenyésztésével foglalkozott. Alsasse ď Hennin szeredi birtokán, amelyet a századvégen Werth Adolfnak adott bérbe, több mint 3000 szarvasmarhát és 4200 juhot tartottak. Tudomásunk van arról is, hogy Esterházy József és Dániel kajali birtokán 1870-ben 1965 db nemesített juhot legeltettek. Fényes Elek írja 1851-ben, hogy Deákinak szép tehenészete és juhtenyésztése van, de tudomásunk szerint a századvégen a juhtenyészet leépült.

Az 1869-es adatok szerint Tornócon nemesített juhok és szarvasmarhák (237 magyar és 84 svájci) voltak, s a szegényebb gazdaságokban sertések, kecskék és szamarak. Vágsellyén az 1896-os összeírások tanúsága szerint piros-tarka, erdélyi és magyar szarvasmarha volt (788 db), 492 sertés, 331 ló és több ezer baromfi. A juhállománnyal kapcsolatban megjegyzik, hogy nem bírta a versenyt az ausztráliai juhokkal, ezért csaknem teljes egészében kipusztult ezen a tájon. Alsószeliben a magyar és erdélyi fajta szarvasmarha helyett a századfordulót követő időkben a siemmentháli tenyésztését szorgalmazzák, s növekedett a település lóállománya is.

A nagybirtokok tejfölöslegét a következőképpen értékesítették: a szeredi (Alsasse ď Hennin) uradalom naponta 1900 liter tejet szállított Bécsbe. Gülcher Jakab Nemesnebojszáról szintén ide szállította a tejet, Esterházy Mihály a galántai és a bécsi piacon értékesítette. Nagy a valószínűsége annak, hogy a többi nagybirtok is hasonló módon értékesítette tejtermékeit.

179