Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)
A vegyes bizottság magyar javaslatra a kataszteri elvből kiindulva, de ugyanakkor bizonyos esetekben a nemzetiségi elvet is figyelembe véve apró kiigazításokkal véglegesítette a két ország között meghúzott országhatárt. Andorka Rudolf ezredes és Rudolf Viest tábornok 1939. március 2-i budapesti megállapodása szerint a kölcsönös területcsere 1939. március 14-én 12 órakor történt.105 A megállapodás szerint a tágabb értelemben vett Mátyusföld nyugati részén fekvő Cseklész és a Galánta szomszédságában lévő Barakony és Gány Cseh/Szlovákiához került. Ugyanakkor Vágát Magyarországhoz csatolták. A meghúzott végleges határvonal a községek kataszteri területéből indult ki, de figyelembe vették a tulajdonjogi és a természetrajzi elemeket is. A határ kitűzését a helyi bizottságok végezték. A cserét érintő településeket az átadást megelőzően két órával elhagyta a katonaság, a csendőrég és a pénzügyőrség viszont csak az átadást követően távozott. A végrehajtás végett a felek még március 11-én találkoztak az érintett települések községi hivatalaiban. Az említett mátyusföldi települések cseréje 1939. március 14-én történt meg. Vágát a visszavonuló csehszlovák delegáció déli 12 órakor adta át a bevonuló magyar honvédség parancsnokának, Tornyai Rezső honvédszázadosnak. A községben elhelyezett pénzügyőrőrsöt Gányba, míg a csendőrállomást Vágszerdahelyre helyezték át.106 A határ meghúzásával kialakult területcsere minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben zajlott.107A vágszerdahelyi pénzügyőr őrs március 16-i jelentése szerint a bevonulás után a vágai csendőrőrsön 16 csendőrt helyeztek el, ugyanakkor a Várrét nevű dűlőn egy tüzérüteg állomásozott.108 Az országhatár megállapításával fokozódott a határ menti szlovák pénzügyőr- és csendőrőrsök hírszerzői tevékenysége. A szeredi összekötő tisztnek rendszeresen küldték jelentéseiket a határ túloldali eseményeiről. Elsősorban a fegyveres alakulatok mozgásáról és a lakosok közhangulatáról tudósítottak. A sopornyai pénzügyőrőrs március 19-i bizalmas jelentése szerint Vágvecsére kb. 200 alföldi honvédújonc érkezett, további nagyobb számú csoport Galántára is.109 Ezt erősítette meg a sopornyai csendőrőrs március 20-i jelentése. A jelentés szerint Vágvecsére március 14-én kb. 150-200 fős tartalékos frontharcos, míg Galántára március 15-16-án 2-3 ezer frontharcos érkezett.110 A közhangulatról szóló rövid elemzések kiemelik, hogy nemcsak a szlovákok, hanem a magyarok is Szlovákiához való visszacsatolásukat kérik. A feszült szlovákiai belpolitikai helyzet miatt az ábrahámi pénzügyőrőrs március 20-i hírszerzési jelentése alapján Galántán tízezer fős honvédség van elhelyezve (tüzérség, gyalogság és lovasság). A Mátyusföld szívében nagy előkészületek közt folyt a 40-48 éves hadköteles korosztály mozgósítása. A Galántai Járási Hivatal volt épületében (neogótikus Esterházy-kastély) a főszolgabírói, valamint a járási hivatal irattárát a padlásra helyezték át, hogy a katonaság elhelyezésére több helyiség álljon rendelkezésre. A lakosság körében erős propaganda folyt Szlovákia katonai megszállásáról.111 Az eufórikus közhangulat 1939 tavaszára mérsékelten alábbhagyott. A felmerült gazdasági nehézségek, majd az ország hadba lépése nem engedték kibontakozni a várt változásokat. A földbirtokrendezés kérdésének megoldására 141
