Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)
egészen 1945-ig nem került sor. Magyarország és Csehszlovákia között 1939. február 18-án megszületett egyezmény alapján október 31-ig az első földreform során a visszacsatolt területekre került cseh, morva és szlovák telepeseknek el kellett hagyniuk lakóhelyüket. Az egyezmény értelmében a telepesek magukkal vihették ingóságaikat (élő és holt leltárt). Az egyezményhez kapcsolódó C melléklet szerint a Galántai és Vágsellyei járás négy vasútállomásáról tíz kolónia lakosságának kellett elhagynia az országot.112 A megváltozott cseh-szlovák belpolitikai helyzet miatt annak megvalósítására csak részben került sor.113 A telepesek közül csak néhányan hagyták el birtokukat, annak ellenére, hogy az Országos Földhitelintézet döntése értelmében azok az államkincstárra szálltak. A magyar hivatalok 1939. januárjában kiutasítottak három telepes családot Tornócról114, a Nagyfödémes határában létrehozott kolóniát elhagyták a cseh és a szlovák telepesek, a régió további kolóniáinak lakossága lakóhelyén maradt. Az elhagyott telepesingatlanokon az államkincstár vitézi juttatásokat eszközölt (Nagyfödémes, Hódi), a nagyobb birtokokat az anyaországi bérlőknek adta ki, csekély részüket pedig apró juttatásban az őslakosok között osztotta szét.115 49. Mátyusföldi honvédek elesett bajtársuk sírjánál a keleti fronton 142
