Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Előszó
Status quót hozzon létre, amit az 1920. június 4-én aláírt békeszerződés rögzített is. Németország gazdasági és politikai térnyerésének megerősödésével egyre nagyobb hangot kapott Európa térképének újrarajzolása. Csehszlovákia megoldatlan belső, nemzetiségi problémái és az egyre erősödő német nyomás a köztársaság bukását okozták Münchenben 1938 őszén. Ugyanakkor a szlovákiai magyarság problémájának kérdése is megoldásra várt a müncheni egyezmény alapján. A régió magyar lakossága a komáromi tárgyalások előtt és azzal egy időben békés tüntetéseken követelte a határrevíziót, mely az első bécsi döntés értelmében 1938. november 2-10. között meg is valósult. Azzal, hogy a Mátyusföld magyarlakta területe húsz év után visszakerült az anyaországhoz, megszűnt ugyan a csehszlovák nemzeti hegemónia, a második világháború miatt a vidéknek azonban sem gazdasági, sem társadalmi téren nem sikerült beilleszkednie. A 19. század második felében Magyarországon megalakultak az első politikai szerveződések, pártok. Az akkori pártstruktúrát a kiegyezéshez való viszony határozta meg. A politikai pártok tevékenysége a képviselőházi választásokra korlátozódott. A századfordulón a megyei választások során már érzékelhető volt a pártoskodás, de a községi választások, az akkori községi törvény szerint teljesen politikamentesek voltak. Csehszlovákia megalakulása egy teljesen új helyzetet hozott magával. Az általános választási jog bevezetése mellett a szlovákiai magyar kisebbség politikai kényszerhelyzetbe került. Az első magyar politikai pártok az 1920-as képviselőházi választások kapcsán alakultak. Az Országos Keresztényszocialista Párt és az Országos Magyar Kisgazda és Földműves Párt (1925-től Magyar Nemzeti Párt) a Mátyusföld két legdominánsabb, legnagyobb szavazóbázissal rendelkező politikai tömörülése volt. A baloldali pártok közül előbb a szociáldemokratáknak, majd a párt felbomlása után Csehszlovákia Kommunista Pártjának is viszonylag nagy volt a támogatottsága. Az 1931- es községi választások során az elnyert szavazatok alapján a CSKP megelőzte ugyan a két ellenzéki magyar pártot a régióban, de mivel az OKP és az MNP koalícióban indult a választásokon, a kommunisták nem tudták érvényesíteni teljes mértékben választási sikerüket. A két ellenzéki magyar párt pozícióját csak a szociáldemokraták nőtték túl az első képviselőházi választásokon 1921-ben. A Köztársasági Magyar Földműves Párt a Hodža-féle agrárpárt magyar tagozatának számított. A földreform sikertelen végrehajtása miatt a 30-as évek második felére csaknem teljesen elvesztette szavazóbázisát. Helyi szinten az első pártalapszervezetek az 1920-as évek elején alakultak, legtöbb helyen az első, 1923-as községi választásokat megelőzően. A bécsi döntést követően teljesen megváltozott az addigi pártstruktúra. A kommunista párt tevékenységét még a csehszlovák hivatalok szüntették be, a többi államellenesnek számító cseh és szlovák politikai pártot pedig a magyar hatóságok. Az 1936-ban egyesült OKPMNP fokozatosan elvesztette önállóságát, és beleolvadt a Magyar Élet Pártjába. A régió gazdasági struktúrájában az évszázadok során mindig a mezőgazdasági termelés dominált. Ennek ellenére a Mátyusföldön kialakult mezővárosok az uralkodótól vagy a földesúrtól kapott regálé élvezeti jog alapján jelentős vá13
