Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)

elemi népiskola berendezését.87 Hasonlóan jártak el a Galántai Járási Hivatal esetében is.88Az államigazgatási hivatalok mellett a körzeti csendőrlaktanyák és a postahivatalok ingóságait, de a községi hivatalok irattári anyagának egy részét is evakuálták.89 Sőt a Közalapítványi Igazgatóság központi levéltárát Vágsellyéről ennek kapcsán november 3-án faládákba csomagolva a necpáli kastélyba szállították.90

A Bécsben megállapított terület mátyusföldi részét a II. honvédhadtest a Dunán átkelve Medve és Komárom irányából november 8-a és 12-e között foglalta el. A magyar-csehszlovák megegyezés alapján a katonai megszállást a községek hivatalos átadása előzte meg. Az előrevonuló honvédség naponta átlagosan 12 km-es körzetet szállt meg.91

A visszacsatolás tényét a régió lakossága őszinte örömmel fogadta. A döntőbíróság határozatát Trianon korrekciójaként értelmezte. A Dunaszerdahely és Gúta irányából bevonuló honvédséget minden községben feldíszített diadalívek, nemzeti zászlókkal fellobogózott házak, középületek fogadták.

A visszacsatolt területeknek az anyaországgal való egyesítését az 1938. XXXIV. törvénycikk mondta ki.92 A katonai bevonulást követően az addigi polgári közigazgatást katonai követte. A katonai közigazgatás alatt a visszacsatolt területek a M. Kir. Honvéd Vezérkar főnöki rendeletéi alapján el voltak zárva az anyaországtól. Az érintkezés korlátozása mellett a visszacsatolt területeken kizáró-138

46. Horthy Miklós hadparancsa