Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)
lag csak a Felvidéki Magyar Párt szervezkedhetett, a sajtótermékek közül egyedül a Budapesten kiadott Felvidéki Magyar Hírlapot terjeszthették, minden más időszaki sajtóterméknek a trianoni határon való átszállítása, postai kézbesítése szigorúan tilos volt.93 A katonai közigazgatás irányítását 1938. december 22-ig a katonai parancsnokságok látták el. Az elsőfokú hatósági jogkörökben átmenetijelleggel a járási katonai parancsnokok, majd a járási főszolgabírók jártak el.94 A polgári közigazgatás bevezetésével a mátyusföldi régió települései a M. kir. minisztérium 9330/1938 M. E. rendeletével az érsekújvári székhelyű Nyitra és Pozsony egyelőre egyesített vármegyék Galántai és Vágsellyei járásaiba tartoztak. A vidék azzal, hogy a szomszédos Szlovákiával határszakaszt alkotott, stratégiai hellyé nőtte ki magát. A két ország között megállapított demarkációs vonal átmeneti jelleggel decemberig szinte átjárhatatlan volt. A csehszlovák fél javaslata alapján a demarkációs vonal átlépése csakis a felállított vámhivatalok (colné prechody) útvonalán volt lehetséges95 47. A bevonuló honvédség fogadása Galántán A podebrádi kétoldalú tárgyalásokon Csehszlovákia és Magyarország között 1938. december 5-i hatállyal megegyezés született a kishatárforgalom kölcsönös megnyitásáról az utasforgalom, a kereskedelmi kapcsolat, a vasúti és postai szolgálat előtt.96 A kishatárforgalom a tárgyalások alapján déli 12 órakor nyílt meg.97 A magyar és a csehszlovák szervek megegyezése alapján az A területen a személyforgalom számára csakis a Szered-Nagymácséd határállomás volt igénybe vehető.98 A visszacsatolt mátyusföldi terület határbiztosítását a M. kir. 8. honvéd határvadász zászlóalj látta el. A zászlóalj egységei Galántán kerültek elhelyezésre99, de ugyanakkor a zászlóaljnak a határvonal községeiben Felsőjattótól Szénéig 8 őrse volt. 1940 augusztusában a kiélezett magyar-román viszony miatt a 139
