Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)
rencia zárta le. A müncheni egyezmény pótjegyzőkönyve kitért a szlovákiai magyar kisebbség kérdésének rendezésére is. A négy nagyhatalom kormányfőjének rendelkezése alapján három hónapon beiül közvetlenül a két érintett államnak tárgyalások útján kellett rendeznie azt. Ellenkező esetben a négy hatalom fog a felmerült problémáról dönteni.64 A müncheni döntés után a csehszlovák állam még szigorúbb biztonsági intézkedésekkel próbálta a felgyorsult eseményeket fékezni. A járási hivatalok rendelete alapján begyűjtötték az összes rádiókészüléket, a Pozsonyi Országos Hivatal 1938. október 1-jei leiratával viszont megtiltotta az ország nemzetiségi térképábrázolásának nyilvános forgalmazását, valamint nyilvános helyeken való kifüggesztését, melyek az elcsatolt és az arra váró területeket ábrázolták.65 A Galántai Járási Hivatal 1938. október 3-án biztonsági okokból elrendelte a járás területén található két fegyverkereskedő raktárkészletének összeírását.66 Ugyanakkor a közrend fenntartására újabb katonai erősítés érkezett a vidékre. Vágselylyére és a járás magyar falvaiba a közraktárak védelmét és a közrend felügyeletét két szakasz tartalékos katona látta el, de a járásfőnök kérelmére az Országos Csendőrparancsnokságtól Pozsonyból 15 csendőrt helyeztek el Vágsellyén.67 Hasonló volt a helyzet a Galántai járásban is. Október első napjaiban csaknem minden magyar településen békés tömegmegmozdulásokon követelték a határrevíziót, a Mátyusföld visszacsatolását Magyarországhoz. A legtöbb helyen spontán megmozdulások voltak ezek, de több esetben az EMP helyi vezetői álltak a háttérben. Az első tüntetésekre október 3-án került sor a régió nyugati felében. Szencen az ezerfős tömeg abban a tudatban volt, hogy a magyar honvédség egységei már átkeltek a Dunán, és Somorján állomásoznak. A nemzeti zászlókkal vonuló tömeget csak karhatalommal tudták késő este feloszlatni.68A következő napokban minden nagyobb településen több száz fős tömegek követelték békés tüntetéseken a vidék visszacsatolását.69 Az állami hivatalok a szudétanémet eseményekből tanulva mértéktartóan kezelték az eseményeket. A járási hivatal utasítása alapján a tüntetések alkalmával csak kivételes esetekben használhattak erőszakot a kivezényelt csendőrök.70 Ennek ellenére több helyen erőszakkal léptek fel. Az említett szenei eseményeken kívül október 4-én IMagyfödémesen is erőszakot alkalmaztak a kivezényelt csendőrök. A kb. 400 fős tömegtől előbb erőszakkal elvették a nemzeti lobogókat, majd egy incidens után a tömegbe lőttek. Az esetnek két sebesültje volt.71 A karhatalom községről községre járva eltávolította a középületekre, templomtornyokra kifüggesztett magyar nemzeti lobogókat.72 A demonstrációk esetén a községi jegyzőknek s a járási hivatalok vezető tisztviselőinek néhány befolyásos személyen keresztül több esetben sikerült hatniuk a tömegre, például Vágsellyén és Galántán. Vágsellyén a járási főnök közbenjárása folytán az EMP vezetői október 5-én feloszlatták a járási székhelyen tervezett politikai nagygyűlést. A templomból kivonuló tömeghez kellett csatlakozniuk a Deákiról, Vágkirályfáról és Vághosszúfaluból vonuló több száz fős tömegnek. A párt vezetői az esetleges atrocitásokat megelőzve Vágsellye külterületén visszafordították a 135
