Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

Lakosságcsere a Galántai járásban

esik számát, a fel- és lerakodást, a vonatszerelvényeket is ők kísérték a határ­­állomásig, és szükség esetén körülvették az illető települést vagy „rendbontás” esetén „intézkedtek”). A karhatalmi alakulatok parancsnoka általában a járási rendőrkapitány volt. A Galántai járásban Ján Močkor százados, aki már 1945-ben itt teljesített szol­gálatot. A Vágsellyei járásba erre a feladatra Ján Ryska92 gyalogsági őrnagyot mint összekötő tisztet vezényelték 1947. június 10-én. A karhatalmi alakulat pa­rancsnokának a Szlovák Telepítési Hivatal 1947. június 14-én kelt 9577/6-1/5- 1947. számú rendeletének a végrehajtása volt a feladata, azaz a kitelepítések lebonyolítása a Vágsellyei járásból, melynek kezdetét a parancs 1947. július 26- ban jelölte meg. Mivel a katonai helyőrség parancsnoksága Galántán volt, ezért a helyőrségre hárult, hogy a katonai erőket biztosítsa a Vágsellyei járásban is. Már a lakosságcsere-egyezmény végrehajtásának megkezdése előtt tanúi le­hetünk bizonyos szintű és számú migrációnak mind a Galántai, mind a Vágsely­­lyei járás területén. Például a galántai járási szervek93 - Beneš köztársasági el­nök dekrétumai alapján - Hirdetményben utasítják az 1938. november 2-a után a járás területére költözött - hivatali teendők végzésére ide helyezett - magyar nemzetiségű lakosságot, hogy 14 napon belül hagyja el a járás területét, mert egyébként ki lesz toloncolva. Azt és csak annyi ingóságot vihetnek magukkal, amit bizonyítottan idehoztak kinevezésük, idetelepedésük idején. Vannak adataink korai repatriálásokról is. Magyarországról 12 szlovák sze­mély, Jugoszláviából 2 személy már 1946 szeptemberében megjelent a Galán­tai járás területén.94 Novemberben újabb 37 személy települt át Magyarország­ról és 5 személy Jugoszláviából a járásba, 1 személy pedig önként távozott Magyarországra.95 A későbbiek folyamán Bulgáriából 11 szlovák nemzetiségű személy telepedett le a járásban, a repatriáció keretén belül 1946 decem­berében96 12 szlovák személy jött Magyarországról és 4 Jugoszláviából, és Szénéről 2 magyar nemzetiségű személy távozott illegálisan Magyarországra. Természetesen az 1947-es jelentésekben is találkozhatunk repatriánsokkal és a járás területéről önként távozókkal. Egyes nem hivatalos vélemények sze­rint elsősorban a hivatalos lakosságcsere megkezdése előtt, kisebb mértékben a hivatalosan visszatelepült szlovákok között is akadt ún. kényszerérkező. A fe­lelősségre vonás elől jöttek el Magyarországról a nyilasok vagy a hozzájuk ha­sonló politikailag büntethető egyének. A Galántai járásból, ahogyan ezt a táblázatokból is láthatjuk, az első vonat­­szerelvény (transzport) 29 gazdasági egységgel vagy családdal, összesen 116 személlyel 1947. április 12-én indult el a diószegi vasútállomásról Magyaror­szágra, az utolsó pedig 1947. december 8-án a vágsellyei, negyedi és farkaséi vasútállomásról: 11 családdal, 39 személlyel, farkaséi, peredi és deáki csalá­dokkal. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az említett időszakban a Galántai járás területét 209 szerelvény (összesen 9965 vagon) hagyta el, melyekre 2289 család (gazdasági egység), azaz 9667 személy vagyo­76

Next

/
Thumbnails
Contents