Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

Lakosságcsere a Galántai járásban

11. Lakosságcsere a Galántai járásban

A csehszlovák nemzetállami törekvések újabb formája a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény megvalósítása volt. Mivel sem a deportáció, sem a reszlovakizáció nem oldotta meg a csehszlovák politika elvárásainak megfelelően Dél-Szlovákia magyartalanftását, s mert a csehszlovák kormány 200 ezer szlovákiai magyar egyoldalú kitelepítéséhez - mint ez a hárommillió német esetében történt - nem kapta meg a nyugati nagyhatalmak jóváhagyását, kénytelen volt beleegyezni a kétoldalú tárgyalásokba, melynek eredményeként 1946. február 27-én a csehszlovák és a magyar kormány aláírta a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt, melyet a csehszlovák Nemzetgyűlés 1947. június 27-én 145/1946. szám alatt fogadott el és hirdetett ki.

Már 1945. július 17-én a köztársasági elnök 27/1945. számú dekrétuma értelmében Pozsony központtal megalakult a Szlovák Telepítési Hivatal, majd az ún. belső telepítéseket elősegítendő 1946. március 1-jén elfogadják az ún. Nemzeti Újjáépítési Alapot létrehozó 45/1946. számú rendeletet.

A Szlovák Telepítési hivatal megszervezi alárendelt egységeit, a Körzeti Telepítési Hivatalait többek között Dunaszerdahely, Somorja, Galánta és Vágsellye székhellyel, valamint e körzeti hivatalok székhelyén a Nemzeti Újjáépítési Alap kirendeltségeit is. A nagyobb községekben munkacsoportokat, a határállomásokon telepítési állomásokat hoznak létre.90 A törvény a megszervezett hivatalok feladatait a következőkben rögzítette:

1. a lakosságcsere lebonyolítása Csehszlovákia és Magyarország között;

2. a köztársasági elnök 108/1945. számú dekrétuma alapján a kitelepített lakosság vagyonának konfiskációja;

3. a repatriánsok elhelyezése és birtokhoz való juttatása.

A Vágsellyei járásban a Telepítési Hivatal 1946. július 2-án kezdte meg működését, és 1949. január 22-én fejezte be. A törvényrendelet értelmében a járásban ezután csak munkacsoport működött, a rendkívüli ügyeket Érsekújvárban intézték.

A lakosságcsere Szlovákiában, így a Galántai és a Vágsellyei járásban is két szakaszban történt. Az első szakaszt az erőszakosan elhurcolt 68 407 és az önként Magyarországra települt 6000 magyar elszállítása jelentette 1947. április 12. és 1948. június 12. között. A második szakaszra a 1948. szeptember 1. és 1948. december 20. között került sor.91

A csehszlovák kormány nemcsak a lakosságcserét lebonyolító hivatalokat szervezte meg időben és kifogástalan precizitással, hanem a segédszemélyzetről sem feledkezett meg (a katonai készenléti osztagokról és a belügyi rendőrségi egységekről van szó, melyek felügyelték az egész akció lebonyolítását: felmérték a kitelepítendők vagyonát, biztosították a szállításra szánt tehergépko-75