Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Gazdasági-társadalmi tényezők az asszimiláció szolgálatában (198 - 1945)
szőr megfenyegették a reszlovakizáltakat. Az utóbbi, Cződör János saját lányával sem beszél, mert szlovák férjet választott magának!” A jelentésíró egyébként is elmarasztalja a reszlovakizáltakat, amiért azok a szlovák nyelvű istentiszteleteken elenyésző számban vannak jelen. A štefánikovóiak pedig azért elégedetlenkedtek, amiért a karácsonyi istentisztelet csak magyar nyelven folyt. A jelentésből a belső telepítés eredményeként Liptó vidékéről idekerült, a Jugoszláviából repatriált szlovákok, valamint az áttelepültek közötti ellentétekről is tudomást szerezhetünk. Ugyanis az első kettő elégedetlen, mivel a Magyarországról áttelepült szlovákok állandó támogatást, juttatást kapnak, míg őket (a liptóiakat, valamint a Jugoszláviából repatriáltakat) figyelembe sem veszik. Az állam a juttatásokból kihagyja őket. A Telepítési Hivatal sürgeti a népi szövetkezetek megszervezését, amelyeknek a fogyasztási szövetkezeteket kellene felváltaniuk. A 1948-as jelentések elsősorban az általános választásokkal foglalkoznak. Az 1948. február 3-án írt jelentés az általános politikai helyzetet kielégítőnek mondja. A politikai pártok a választásokkal vannak elfoglalva, arra törekszenek, hogy minél több választópolgárt szerezzenek pártjuknak. Ezt bizonyítandó, a reszlovakizációs bizottságok által kiadott igazolások ellenében az illetőt besorolták a választópolgárok közé is.32 Ugyanezen jelentés gazdasági részében találkozhatunk olyan megállapításokkal is, hogy szinte lehetetlen a kétéves terv iránymutatóinak teljesítése, mert az egyes falvak biztosai szerint nem kapnak cementet, vagy például konkrétan Zsigárdon az üzletekből hiányzik a textília és a liszt. A jelentés megállapítja: az iparból és a kereskedelemből a magyarok kizárattak, s azt szlovákok és zsidók irányítják. A deáki szlovákok odaadásukról biztosítják Klement Gottwald második kormányát. Már utaltunk rá, hogy 1948-ban a magyarsággal kapcsolatos vélemények, a belső problémák nem változtak. Ennek bizonyítéka az 1948 áprilisában született sopornyai javaslat, melynek értelmében kívánatos volna a faluból a déli határokra legalább 150 szlovák családot átköltöztetni. A sopornyaiak kívánsága szerencsére nem valósult meg, hiszen a Gottwald-kormánynak hatalma megtartása érdekében kül- és belpolitikájában egyaránt nyugalomra volt szüksége.33 A kétéves terv teljesítésének eredményeként egyes falvakban megkezdődött a kollektivizáció, amely elsősorban a lakosságcsere során áttelepült szlovákok, valamint a belső telepesek hangulatát befolyásolta, de nem volt az másképp az itt maradt magyarsággal sem. Erről a későbbiek folyamán még szólunk. A jelentés szerint Negyeden elterjedt az a hír, hogy szeptemberben újabb háború lesz, a határokon orosz katonaság állomásozik, és rövidesen megszállják a köztársaságot, a Magyarországra áttelepült magyarok visszatérnek, és házaikból elzavarják az áttelepülteket. 45
