Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

Gazdasági-társadalmi tényezők az asszimiláció szolgálatában (198 - 1945)

Közben a szlovák belpolitika is bekeményít. A szlovák Belügyi Megbízotti Hivatal rendeletéi értelmében 1948. június 21-től a szlovákiai települések neveit csak szlovák formában szabad használni.34

Változatlanok a belső ellentétek: Farkasdra például még Árvából szeretnének telepeseket hozni. A probléma az, hogy már vannak ott Nagybiccséről, és ebből adódnak az ellentétek.

Októberben a járási nemzetbiztonsági testület parancsnoka tizenhárom személlyel szeretné bővíteni, erősíteni a rendőrség létszámát, valamint a következőjavaslattal állt elő: „A járásban meg kell oldani a belső település eredményeként idekerült szlovákok problémáit, ugyanis sem földet, sem iparengedélyt nem kaptak, s az elégedetlenség napról napra nő. Azoknak a magyaroknak a helyzetével is foglalkozni kell, akiket csehországi kényszermunkára hurcoltak, s a hivatalok engedélyével visszatértek eredeti lakóhelyükre, s ezeknek a földjeit, házait már más belső telepítéssel idekerült szlovák kapta meg." A javaslatban olyan pozitívum is elhangzott, hogy „a magyarok egyenjogúsításával párhuzamosan nő munkamoráljuk is, mint például Szelőcén”.

A csehszlovák nemzetállam megteremtéséhez elsősorban egy közigazgatási erőszakszervezetre volt szükség, valamint olyan gazdasági intézkedésekre, melyek a még itt maradt magyarság kezéből kiveszik a gazdasági hatalmat, s átadják a szlovák nemzet kezébe. A következőkben azt vizsgáljuk meg, ez hogyan is ment végbe a Galántai járásban.

46