Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

Gazdasági-társadalmi tényezők az asszimiláció szolgálatában (198 - 1945)

Gyönyör József enyhülésnek nevezte az 1948. május 9-én elfogadott alkot­mányt követő időszakot.16 Szarka László pedig a cseh vezetés nagyvonalúsága­ként értékeli az ún. májusi alkotmány megjelenését követő politikai lépéseket. Az „enyhülés" azonban korántsem volt folyamatos.17 Az 1948. július 11-i A-311/16-11/3-1948 számú belügyi megbízotti hirdet­mény, amelyet dr. Okáli belügyi megbízott írt alá, 720 magyarlakta dél-szlováki­ai település nevét változtatta meg. A csehszlovákiai magyarság helyzetének javulása az 1948. október 21-i 245. számú törvénnyel kezdődött. Bizonyos kivételekkel ugyan, de a köztársa­ság területén maradt magyarság visszakapta állampolgárságát. Beindult a ma­gyar sajtótermékek, könyvek kiadása, megalakult a Csemadok; s kezdetben ugyan tagozatos, majd önálló formában beindult a magyar tanítási nyelvű okta­tás. Külön említést érdemel az 1952. június 17-i kormányhatározat, amely lehe­tővé tette, hogy a nemzetiségek egyenjogúsága gyorsabb ütemben valósulhas­son meg. Az anyanyelv használatát azonban semmiféle jogi norma nem szabá­lyozta. Megoldatlan maradt a helységnevek magyar nyelvű használata is. Az 1968-as esztendő a csehszlovákiai magyarság számára nagyon is Janus­­arcú volt. Egyrészt az ún. emberarcú szocializmusért, a demokratizálódásért ví­vott küzdelmet, harcot jelentette, másrészt pedig a nagyfokú nacionalizmust, a Matica slovenská dél-szlovákiai aktivizálódását, amelynek céljait a bazini 38- ak fogalmazták meg. A cél: külön szlovák (a magyarországról áttelepültek) és külön magyar nemzetiségű falvak létrehozása, a lakosság átköltöztetése, vagyo­nából való kiforgatása volt, olyan zengzetes jelszavak mellett, mint: Na Sloven­sku po slovensky!, Maďari za Dunaj! Az ország alaptörvényét, az alkotmányt először 1960-ban módosították. Az I. cikkelye szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két egyenjogú testvér­nemzetnek, a csehnek és szlováknak az egységes állama, de az alkotmány 25. cikkelye alapján az államnak gondoskodni kell a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű polgárok anyanyelvi oktatásának és kulturális fejlődésének felté­teleiről és eszközeiről. Az 1968. október 27-i nemzetiségi alkotmánytörvény minden hiányossága elle­nére is mérföldkő a magyar nemzeti kisebbség életében. A második világháború után a Csehszlovákiához visszakerült magyarság ér­tetlenül szemlélte és tűrte az őt ért atrocitásokat. S bár az első köztársaság sem ölelte keblére a nemzeti kisebbségeket, az 1945-1948 közötti időszak in­tézkedései, rendeletéi a teljes magyartalanítás jegyében születtek. Maga Gustáv Husák a következőképpen fogalmazott: „A magyaroknak tudo­másul kell venniük, hogy semmiféle területet nem engedtünk át, s erről még be­szélni sem fogunk. A szlovák földműves és munkás, aki évszázadokon át ki volt szorítva a gazdag déli földekről, és fel volt űzve az északi vidékre, újra meg kell, hogy kapja az ősi szlovák területeket."18 Karel Kaplan cseh történész szerint „a müncheni egyezmény jóvátételi ré­szét a csehek és a szlovákok nemzetállamának megteremtése képezte, ame­40

Next

/
Thumbnails
Contents