Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

A csehszlovák állampolitika nemzetiségi aspektusai (1918 - 1948)

kivitelezésében is megmutatkozott. Ez a törvényrendelet a földreform végrehajtásának egyik eszköze volt.

Az egész köztársaság területén 4 millió hektár mezőgazdasági területet foglaltak le a földreform céljaira, azaz az egész mezőgazdasági földterületnek a 29 százalékát. Dél-Szlovákiában, a magyarlakta területeken, 350 ezer hektár volt a földreform céljaira szánt terület nagysága. Ebből az itt élő magyarság csak 20- 21 százalékát kapta, a többi 30-80 százalékot a cseh és szlovák telepesek (legionisták), akiket azért telepítettek a magyarlakta területekre, hogy gyorsítsák a mesterséges asszimilációt, s védjék meg a dél-szlovákiai szlovákságot mint nemzeti kisebbséget a magyar revíziós törekvésektől. A mesterséges asszimiláció egyik leghatékonyabb módja a gazdasági elnyomás, illetve annak egyik formája, az előnynyújtás volt, a nemzetiség feladásáért juttatott ellenszolgáltatás.

Az állami szférában foglalkoztatott magyarok száma viszont nem érte el a hazai átlagot. A magyarság az ország lakosságának 5,7 százalékát alkotta, az állami szolgálatban levők részaránya pedig a következő volt:

7. táblázat. A szlovákiai magyar lakosság foglalkoztatottsága az állami szektor néhány ágazatában

1921. év

(%)

1930. év (%)

vasút

1,98

1,02

posta

0.36

0,18

bíróság

1,88

0,87

iskolaügv

1,20

0,90

A banktörvények elfogadásával és végrehajtásával a magyar bankok és takarékpénztárak száma a korábban működők egynegyedére csökkent. Dél-Szlovákia magyarlakta területein 1918-ban 39 bank tevékenykedett, számuk 1938-ra 7-re apadt.

Az iparban, a mezőgazdaságban és a más ágazatokban tapasztalt visszaesés ellenére bizonyos területen erősödött a magyar gazdasági élet. Ez pedig a szövetkezeti mozgalom volt, amelynek kezdetben nem nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A történelmi Magyarországon a Hangya szövetkezeti mozgalom vállalta fel a falvak áruellátását, hitel- és egyéb szövetkezetek létrehozását, a gazdaközösség összefogását. A határrendezés nyomán a magyarlakta területek jóformán áruellátás nélkül maradtak, mert sem a zsolnai, sem a kassai szövetkezeti központok érdekképviselete erre az országrészre nem terjedt ki. Ugyan az 1919. évi 210. számú törvényrendelet Pozsony székhellyel újabb szövetkezeti központot hozott létre, ám ez még 1924-ben sem kapcsolta be vonzáskörzetébe, kereskedelmi és gazdasági körfogásába a magyarlakta falvakat.

Szükséges volt tehát ezen a területen egy új szövetkezeti központ létrehozása és a régi mozgalom újjáélesztése. Hosszú tárgyalások, gyakorlati próbálkozások eredményeként 1925. június 18-án megalakult Galántán a Hanza Szövet31