Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Galántai járás az 1968-as események forgatagában
17. A Galántai járás az 1968-as események forgatagában A szocialista rendszerré formálódott Csehszlovákiában is felnőtt egy olyan generáció, amely elutasította a terror minden fajtáját, amely nem voltak hajlandó az új rendszert gondolkodás nélkül elfogadni. Mindez a Galántai járás magyarságára is jellemző volt. A csehszlovákiai magyar értelmiség pozitívan viszonyult az 1968-as emberarcú szocializmushoz. A Csemadok KB és a Szlovák írószövetség Magyar Szekciója üdvözölte a CSKP KB és az SZLKP KB januári határozatát. A Csemadok Központi Bizottságának állásfoglalása a CSKP KB és az SZLKP KB januári határozatával kapcsolatban és javaslata a nemzetiségi kérdés megoldására a kommunista párt által meghirdetett demokratizálódási folyamat szellemében fogant.139 Az állásfoglalás első fejezete a törvényhozás és az államhatalmi szervek föderatív elrendezése mellett száll síkra, és javasolja az e szervekkel párhuzamosan működő nemzetiségi intézményrendszer megszervezését, s hogy ez jogalapot nyerjen, az új, készülőfélben lévő alkotmánytervezet preambulumába javasolja a cseh és szlovák államalkotó nemzettel párhuzamosan besorolni a magyar, a lengyel, a német és az ukrán nemzeti kisebbséget is. Az első fejezet lb) pontjában az 1960-as közigazgatási törvény megváltoztatását, a régi járások visszaállítását követeli, hangsúlyozván az 1960-as területi felosztás kedvezőtlen hatását Dél-Szlovákia magyarsága nemzeti fejlődésére. Ez a fejezet tartalmazza azt a javaslatot, hogy az államhatalomnak lehetővé kell tennie a nemzetiségek számára az arányosság elve alapján kiépült mechanizmusok működését, valamint azt, hogy a szakszervezetben és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben magyar osztályokat kell kialakítani. Az első fejezet 2. és 3. pontja a szlovákiai magyar iskolahálózat bővítésére, a magyar tudományos és kulturális élet intézményrendszerének kiépítésére tesz javaslatot az internacionalizmus szellemében. Az állásfoglalás második fejezete azt javasolja az illetékes szerveknek, hogy az első fejezetben kifejtett javaslatokat dolgozzák be a CSKP és az SZLKP Akcióprogramjába, valamint a készülő új alkotmányba is. A harmadik fejezetben arra hívják fel a párt- és állami szervek figyelmét, hogy egy olyan fontos szervnek, mint a Nemzeti Frontnak, amely magában tömöríti az országban működő politikai pártokat, társadalmi, kulturális és egyéb tömegszervezeteket, nincs statútuma, egy jogilag is alátámasztható működési és szervezeti felépítése. 143
