Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Galántai járás gazdasági szerkezetének változásai 1948 után
tokot az állam konfiskálta, s 1947-ben a főleg Lopérról idetelepült kolonistáknak juttatta. A Feketenyék melletti Sórjákosmajor a Pálffyaké volt, akik az első földreform idején, 1924-ben adták el Kohn András zsidó származású bérlőnek. Ide is jugoszláv kolonisták jöttek 1945 után. Az Alsószeli Elővérmajort 1924- ben a Pálffyaktól egy Galló nevű bérlő vette meg, majd 1945 után Medovarský kapta meg. Az államosítás után állami gazdaság alakult a területén, majd szövetkezet. A Felsőszeli kataszteréhez tartozó Esterházy János birtokát képező Körtvélyesmajort 196 hektár mezőgazdasági földterületével még 1918 előtt az Eisler-Szold cég bérelte, majd 1946-ban miavai kolonisták kapták. A területén földműves-szövetkezet alakult, amely a mai napig működik. Az ugyancsak Eisler-Szold zsidó bérlők használatában lévő Dögös nevű 218 hektár kiterjedésű birtok és az Alsórétmajor (151 hektár) először a szeredi cukorgyáré lett, majd állami gazdaság alakult a területén. Szigetmajor a maga 240 hektár területével szintén a galántai állami gazdaság tulajdona lett, majd az alsószeli őslakók földműves-szövetkezetté alakították. Az alábbiakban a Galántai járás néhány földműves-szövetkezete megalakulásának körülményeiről szólunk. A galántai szövetkezet 1949 októberében alakult 32 hektár mezőgazdasági földterületen. Alapítói szlovák gazdák voltak, akik 1960-ban Május 9. Egységes Földműves-szövetkezet néven egyesültek a közben már a városhoz csatolt hódi szövetkezettel, majd 1973-ban Javorinka, Taksony, Tósnyárasd (Kajal) szövetkezeteivel és az 1975-ben hozzájuk csatlakozó Vágával együtt jött létre a mamutszövetkezet. Kajaion a szövetkezetei 1950 tavaszán id. Michal Gután vezetésével hozták létre, majd őt Štefan Karas, Martin Rozkoš követte a szövetkezet élén. A falu kollektivizációja 1958-ban ifj. Matej Bada elnöksége idején fejeződött be. A falu krónikájában olvashatjuk, hogy „az idetelepült szlovákság csak nagy erőfeszítések árán tudta beindítani a termelést, mert a szántóföldek el voltak hanyagolva”. Valószínűleg a Magyarországra áttelepülendők már nem szántották fel a földjeiket, várva a lakosságcserét. Vágán Kamenár Ferenc nevéhez fűződik a szövetkezetesítés. 1950-ben az ún. amerikások (emigráltak) birtokán, majd az egyházi birtokon indult be a mozgalom. Érdekesen indult az 1973-tól Družba néven működő Vágsellyét, Vágvecsét, Vágkirályfát és Vághosszúfalut magában foglaló szövetkezet élete. Vágsellyén Nagy Ferenc vezetésével már 1947. december 21-én megalakult a földművesgépszövetkezet 58 taggal, 1 traktorral és 4 cséplőgéppel. A földműves-szövetkezet Jobbágy Lajos elnökletével alakult meg 1949. október 18-án. A szövetkezet 1951-ben Pavel Uhor elnöksége idején III. típusúvá alakult. Az utána következő elnökök között - Kopáčik, Hatvány, Dúfala - már nem találunk magyar nemzetiségűt. A vágvecsei szövetkezet Ján Ondrejčík elnöksége idején - 1959-ben - csatlakozik a vágsellyei szövetkezethez, amikor Vecsét a megalománia szellemében Vágsellyéhez csatolják. 118
