L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
A koporsóba mink a fiamnak nem tétünk sémit, de ... tét az urának pájinkát két decit be. Amikor meg ... néni meghalt, a jánya még kompótot is tét be neki, mer az anya szerete a barackkompótot. Meg a ködmönyét is betete, amit szeretet. A katolikus adatközlő is tett pénzt a férje koporsójába, azonban egyik kedvenc tárgyát kifelejtette: Engem is mindig bántot, hogy nem tetem be az uramnak a kis patkó pénztárcát. Azt még mamika vete neki valamikor a búcsúba, oszt igen szerete. Oszt amikor már eltemetük, utána akat a kezembe, oszt amikor megtanáltam a zsebébe, hej, mondom: ezt be kelet vóna teni a zsebébe. Most már nem tehetem, mer ugye kripta van, már hova tegyem. Én amikor meghalt az uram pénzt tetem a zsebébe, tetem be neki papírt meg aprót is. Tetem mindegyiknek az anyósomnak meg az apósomnak is. ❖ Én atam a koporsóba az emberemnek egy kis fehér csipkés párnát, hogy ne lógjon le nagyon a feje, de mást nem tetem meléje. A cigányok katolikus vallásúak, ők szintén tettek a koporsóba különböző mellékleteket, ezek között ott szerepel a pénz és az ital is: Az anyósomnak a ridiküljét, meg a fogait is beraktuk, amiket el szokot teni magának. Meg oszt olyasmit, ami szeretet, a halóinak be szoktuk teni. Meg pénzt meg pájinkát is szoktak teni a halóinak, meg sört is, amit szeretet ini. Úgy tartják, hogy ha valami olyasmit felejtettek ki a koporsóból, amit a halott nagyon szeretett volna magával vinni, akkor az mindaddig visszajár kísérteni, amíg ki nem viszik neki a temetőbe, s be nem ássák a sírba. Ezt a hiedelmet a cigányok is ismerik: Monták az öregek, hogy ha valamit kifelejtenek a koporsóból, akor azér a halót viszajár. Ezzel a hiedelemmel a hazajáró lélekkel kapcsolatos fejezetben foglalkozom majd bővebben. 2.4.3. Harangoztatás A haláleset beállta után a hozzátartozók a község harangozóihoz mentek, s felkérték őket a harangozásra. A halál hírüladása c. alfejezetben részletesen leírtam, milyen szerepe volt a harangnak, így ennek ismételt részletezésétől most eltekintek. Bevezetőmben már arról is szóltam, hogy a község lakosai három felekezethez tartoznak. Temetések alkalmával azonban természetes volt, hogy az elhunyt vallási hovatartozásától függetlenül mindhárom felekezetnél harangoztak és mind a mai napig harangoznak is: a reformátusok és az evangélikusok a temp-70
