L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások

kertünknél kísértem őt ki, oszt akor a bagoly meg napaI elkezdet csörögni meg megláta, hogy ot laknak a diófán. Három nagy gyönyörű bagoly ült a diófán. Oszt meg is szólaltak. Oszt monta is mingyár Macko néni: joj, baglyok laknak it, nem jó. Kit fognak ezek “vyhuhúkálni". Koho budú vyhuhúkat? To nedobre, ked prídu. Oszt montam is neki, hogy igaza van, mer nagyon sokan meghaltak it. A faluba is monták, hogy ez borzasztó, hányán meghaltak it már. Borzasztó vót ez iten... Hát hogy így van-e, de ezt Macko nénitől halotam. Monta, hogy “Bizony, ahova a bag­lyok bekötöznek, azok nem jót hoznak. ’ Egyéb állatok. Egyetlen idősebb adatközlőm szerint az is halált jelent, ha a béka bemegy a házba. Mások ezt a halálelőjelet nem ismerik, viszont sokak szerint a béka betegséget jelent, betegséget hoz. Már énekem is elgyüt töbször a fekete madar, a kuvik. It vót a kapun. Meg begyüt nekem ecer egy béka is. Azt monták, hogy ha begyün a béka, akor meghal vala­ki. De én nem emlékszek ara, hogy meghalt vóna valaki. A ló és a tehén is megérzi, ha haláleset következik be: Az álatok megérezték, ha valaki meghalt, a tehen prüszkölt, szaladgált, meg a ló is nyugtalankodot. Megérezték, hogy aba a házba meg fog halni valaki. ❖ Amikor atyuska meghalt, Gothár, mamámnak az apja, osztan vót nekik egy ló. Azt még apa a háború alat fogta nekik, oszt amikor atyuska meghalt 47-be, egy hó­napra rá a ló is megdöglöt nekik. Ez olyan csodálatos vót, épen keresztapa monta, hogy, én azt nem hitem vóna, hogy elmegy a ló a gazdája után. Azt tartották, hogy a házikígyót nem szabad megölni, mert akkor az halált hoz a házhoz: A ház környékén lakik kígyó, a sógorom is megölt itt egyet, féltünk, hogy meghal valaki, mert hátha házikígyó volt, de nem halt meg senki. Nagymamámtól halotam, hogy vótak házikígyók, de azt nem vót szabad agyonüt­ni, mer azt monták, hogy akor a házból meghal valaki. Töbnyire gyerek szokot le: ni. Azt is halotam, hogy gyerekhez odaszegődöt egy kígyó, a gyerekei egy bögré­ből ita a tejet, de ahogy oszt megölték, a gyerek is meghalt. Régen sok ilyen be­szédet lehetet halani. A következő történet szerint az adatközlő a férje halálos balesetét megelőzően fát gyűjtve az erdőn, éppen egy tisztáson dolgozott, amikor egy sas furcsa visel­kedése hívta fel a figyelmet a közelgő halálesetre: Mind a keten tapasztaltuk. Vagy egy hétel előte [az adatközlő férjének halálát megelőzően - L.J.I. megj.] vót, vagy, azon a héten, nem is tudom. Mink ot dolgoz­tuk a fákal az erdőbe, ecer felénk gyüt egy sas. Már ot nem is vót fa. Mert mon-31

Next

/
Thumbnails
Contents