L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

4. A temető

a faanyag rossz állapotban volt, új részekkel helyettesítették, valamint egyes részeit vasanyaggal pótolták. Csupán a három hársfa maradt a helyén, amelyek korával kapcsolatban legidősebb adatközlőim sem tudtak pontos információt adni, csak ugyanazt, mint a kereszt esetében: már az ő szüleik gyerekkorában is majdnem ilyen nagyok voltak. Már az is beszédtéma volt a községben, hogy a hársfákat is kivágják, de a terv meghiúsult. A rendszerváltást követően az üzletközpont építési terve nem valósult meg, majd 1992-ben a harangláb is viszszakerült eredeti helyére. Ugyanígy a kereszt is, s ahogyan azt a temetői kereszt kapcsán említettem, az eredeti, már tönkrement fémkorpuszt is kicserélték. Mindkét keresztet a faluban készítették a községi hivatal megbízásából. A kereszthez szükséges fát az evangélikus vallású Dobos László cirkulázta [fűrészeltej és a református vallású Pogány Gáborral állították össze. A fémkorpuszt egy rimaszombati járásbeli faluból hozták s egy ottani régi keresztről származik. Ott ugyanis új keresztet állíttattak egy másik, régebbi helyébe. Mivel az új keresztre új korpusz került, így az eredeti fölöslegessé vált. Adatközlőim szerint a mostani rozsnyói katolikus lelkész intézte el, hogy a rudnaiak megkaphassák a régi korpuszt, mivel egykor ő abban a községben tevékenykedett.

0

I----------.----------.----------._____._____I

30. A régi temető felújított keresztje (Liszka József rajza, 2000)

A kereszt felszentelésére 1995. augusztus 26-án került sor, s ugyanekkor szentelték fel a helyreállított Toronkát is, amelynek harangja ettől az időtől már

199