L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

4. A temető

áramra működik. Magyarul a fentebb említett Kelemen atya, szlovákul pedig Eduard Kojnok rozsnyói püspök beszélt. A község nevében Burdiga József szólt az egybegyűltekhez, aki az egykori temetői kereszt állitójának a leszármazottja, ezért kérték éppen őt fel a beszéd megtartására, alapiskolás korú lánya és fia pedig verset szavalt. Az ünnepi misét Eduard Kojnok püspök celebrálta szlovák nyelven, katolikus templom nem lévén a Toronkával szemben lévő kultúrházban, ahol alkalmi oltárt is kialakítottak, a harmóniumot pedig a kultúrház erkélyén helyezték el. Az ünnepségen és a misén nem csupán a helybeliek, hanem a környékbeliek is részt vettek, elsősorban a szomszédos Rekenyeújfaluból. A rudnai résztvevők között nem csupán katolikusok, hanem evangélikusok és reformátusok is voltak. A misét ünnepi ebéd követte, amelyet a helyi alapiskola ebédlőjében készítettek elő és ott is tálaltak fel.

A felszentelt fakeresztet fából készült kerítés veszi körül, amelyet délről egy ajtó nyit. A régi temető nyugati oldalán 50 fenyő sorakozik, amelyeket a második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából ültettek 1995-ben.

31. A régi temető keresztje, háttérben a haranglábbal (L. Juhász Ilona felv., 2000)

A régi temető északkeleti sarkában, a ravatalozóval majdnem szemben az út másik oldalán egy fából készült bódé áll, amelyet eredetileg zöldséges üzletként működtettek, azonban aránylag rövid időn belül meg is szüntettek. Hosszabb

200