L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Temetkezési egyletek
egy nevet bevésni az életfa törzsébe, vérizzást sugározni a nap melegébe, nagy terek fája lenni védő lombozattal, nagy úton elöl menni szívvel, akarattal! - S lám, ő, ahogy létből a nemlétbe száll át, tettei rajzolják már űrben a hiányát, de pincék s toronyházak őrzik pillantását, huzalos szerkezetek is magukba zárták, utcákon tovább fut a tekintete végig, hangját az elmúlástól szilárd szívek védik.- Elvtársak, nem dobta el az ügyet, a fegyvert, úgy tört rá orvul a vég, s kiutat már nem lelt, megszakadt csobogása egy forró-szép dalnak, szívében bennrekedtek nyitott forradalmak, ránk hagyta ezer gondját, hogy így köztünk éljen, s csúcsosodjon a fenyők örök díszzöldjében. (Mravík 1985, 172) A zeneművek skálája is nagyon változatos: a klasszikus zeneszerzőktől összesen harmincat ajánl a könyv, emellett öt másik zenemű kottáját és szövegét is közli. Weber és Brahms mellett, meg kell említeni a két alkalmi zeneművet: az egyik a Gyászinduló címet viseli, s e sorokkal kezdődik: "A munka hőse tér pihenőre, két keze nem nyúl szerszám után...stb.” A másik pedig egy vegyes karra írt "Búcsú egy eivtárstói” c. énekkari mű. A kiadványt ingyenesen terjesztették, a helyi nemzeti bizottságok, valamint a Csemadok járási bizottságai is kaptak több példányt, így a rozsnyói is, amelynek alkalmazottai aztán eljuttatták a Csemadok helyi szervezeteihez is, ezúton tehát Rudnára is elkerült. Azért tartottam fontosnak bővebben részletezni és idézni Az élet állomásai c. kiadványnak a temetésre vonatkozó részeit, hogy ezáltal jobban érzékeltessem a PÜT-öt létrehozó hatalom ideológiai célkitűzéseit, valamint azokat az előnyöket, amelyeket a polgári temetések jelentették az egyházival szemben. Nem elhanyagolható tény ugyanis az sem, hogy a polgári temetések anyagilag sem jelentettek olyan terhet a családnak, mint az egyháziak. Most azonban térjünk vissza konkrét, rudnai példáinkhoz. A faluban 1975-ben alakult meg a PÜT, amelyet a helyi nemzeti bizottság mellett hoztak létre, s azt a helyiséget jelölték ki számára, amely azt megelőzően az ún. "Csemadok-ház" szerepét töltötte be. A helyiséget a testület célkitűzéseinek megfelelően átalakították, berendezték, s a falra is felkerültek az állami jelképek. Amíg nem fejeződtek be az említett helyiség átalakítási munkálatai, a kultúrház épületében található “Agitációs Központ” helyiségében oldották meg a névadó ünnepségek szervezését, jubilánsok köszöntését stb. A községben polgári esküvőket nem tartottak, mivel az anyakönyveket Rozsnyón vezetik. A testület első elnöke Kúrián Imréné helyi pedagógus lett. A testület részére külön krónikát is vezetni kezdtek, amelyben a PÜT rendezvényeit jegyezték be, a résztvevők pedig aláírták. Minden esetben bejegyezték 185
