L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
A gazdag helyen elégeték, vagy idaták a cigánynak. De bizony aki meg szegényeb vét, azok kimosták a tokot meg a tojót, oszt áthúzták, oszt továb használták. A 20. század második felében már ritkábban fordult elő, hogy a szabadban égették volna a halott dolgait. A betegek általában a kórházba kerültek, s ott haltak meg. A balesetben elhunytak ruháit egy zsákban oda szokták adni a hozzátartozóknak, azok aztán otthon elégették. Akiknek a házába már be volt vezetve a központi fűtés, ők a kazánba dobták, mások a sparhétban égették el. Ma már senki sem égeti a halottal kapcsolatos személyes dolgokat a szabadban, még a kertben sem. 2.9.2. Meszelés Abban a házban, ahol halott volt, a temetés után egy évig tilos volt meszelni. Úgy tartották, hogy ha ezt a tilalmat megszegik, akkor ismét haláleset következhet be a családban: Bizony, nem jó meszelni, mer hogy akor megint meghal valaki a házba. Egyik idős, református magyar adatközlőm konkrét példát is tudott mondani, amikor a haláleset bekövetkezett a családban amiatt, hogy egy éven belül kimeszelték a házat: Haláleset után nem szabad egy évig meszelni, mer hogy akor a halót mást visz ki aból a lakásból. Nem tudom már, ki, de inén Rudnárói vót aki kimeszelte a házat, adig, míg nem telt el egy év, oszt aból a családból meghalt valaki rövid Idó're rá. Az egyik fiatalabb adatközlőm figyelmét akkor hívták fel erre a tilalomra, amikor a nagymamája halála után kifestették a szobát, ahol lakott: Amikor nagymama meghalt, mi az első perctől fogva használtuk a szobát, az ő bútoraival, mink bementünk oda, nyárba meg átcsináltuk gyerekszobának. Azt monták, hogy baj fog történi. Mi történhetne? Azt monták, hogy azér, hogy kimeszeltük. Mer azt mongyák, hogy egy évig nem szabad kimeszelni, mer baj történik. Pedig nagymama már régeben meghalt, oszt mégse halt menk senki, azt csak úgy mongyák. Annak ellenére, hogy ezt a hiedelmet aránylag sokan ismerik (cigány származású adatközlőim is), ma már csak ritka esetben tartják magukat hozzá, már nem hisznek benne. 2.9.3. A halott siratása A hiedelem szerint nem szabad a halottat siratni, mert akkor az nem tud nyugodni, a lelke túlvilág és a földi lét között lebeg. Szlovák származású, római katolikus, negyven év körüli adatközlőm erről így beszélt: 134
