L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások

A gyászbeszéd elhangzása után megkezdődött Antonín Zápotocký elvtárs, köz­­társasági elnök prágai temetésének rádióközvetítése. A gyászgyűlés kegyelettel­jesen hallgatja... nem egy embernek könny hull a szeméből, fájdalom szorítja ösz­­sze szívüket... Kialudt a termékeny élet lángja, de az elhunyt derekas munkájának eredmé­nyei megmaradtak. Ezen eredmények gyarapítása a mi boldogságunkat és az utá­nunk következők boldogságát jelenti... Az alkonyat sötétsége száll az utcákra. A lámpák fényét fekete gyászfátyol tompítja... Az állami, a vörös és fekete lobogók utoljára hajolnak meg a halott tiszteletére. Hazánkban a lelkesedést lángra gyújtotta a szocializmus, s ez a láng Zápotocký elvtárs érdeméből magasra csapott, további munkára serkent, mert ezzel őrzi meg legjobban Antonín Zápotocký elvtárs ragyogó emlékezetét.” (Új Szó 1954.11.14.) Adatközlőim nagyon halványan emlékeznek a három említett politikus elhunyta­­kor szervezett gyászszertartásra, s össze is mosódik emlékezetükben e három esemény. Valószínűsíthető, hogy ennek egyik alapvető oka az lehet, hogy nem rendítette meg őket különösebben e három haláleset, s mivel nem is kötötték őket olyan érzelmi szálak hozzájuk, mint hozzátartozóikhoz, nem hagyott mély nyomot emlékezetükben. Adatközlőim egy része nevetségesnek tartja ezeket a gyászszertartásokat. Leonyid lljics Brezsnyev halála 1982-ben A Szovjetunió Kommunista Pártja vezető titkárának, Leonyid lljics Brezsnyevnek 1982. november 10-én bekövetkezett (azaz nyilvánosságra hozott) halála után Csehszlovákia területén központilag ismét elrendelték az általános gyászt, mint ahogyan azt Sztálin halálakor is tették. Most már azonban nem minden község­ben, hanem csupán ott létesítettek, emlékszobákat, vagy emléksarkakat ahol valamilyen gyár, üzem, vagy valamilyen fontosabb intézmény volt. Itt Brezsnyev központilag kiadott gyászszalagos képmását helyezték el, melyet a pártbizott­ság biztosított be. A fénykép előtt most is elhelyeztek egy emlékkönyvet, illetve részvétnyilvánító könyvet vagy papíríveket egy vörös dossziéban. Rudnán már nem létesítettek gyászhelyet, a lakosok a részvétnyilvánítási íveket vagy a mun­kahelyükön vagy pedig Rozsnyón, Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsá­gának épületében e célra kialakított helyen írhatták alá. Annak ellenére, hogy ez a haláleset alig 20 éve történt, az adatközlők nagy része erre is nagyon halvá­nyan emlékszik, a részletek elmosódtak emlékezetükben és sok esetben a gyászsarkak helyszínét illetően is kétségeik vannak: A munkahelyről el lehetet meni Rozsnyóra. Ha jól emlékszek akor Rozsnyón a vá­rosházán, vagy talán a párton is vót egy emlékszoba, ot vót a fényképe Brezsnyev­nek gyászkeretben és ot alá keletet írni egy emlékkönyvet. Mindenki elmehetet a munkahelyéről munkaidőbe is, igazolták azt az időt. 127

Next

/
Thumbnails
Contents