L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
Antonín Zápotocký elvtárs elhunyta után Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai irodája és a Nemzeti Front kormányának elnöksége együttes gyászülést tartottak. Mélyen megrendülve adóztak Antonín Zápotocký elvtárs, a munkásosztály és népünk nagy fia, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető tényezője, a Csehszlovák Köztársaság elnöke emlékének. Jóváhagyták Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a köztársaság kormányának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának Csehszlovákia dolgozó népéhez intézett kiadványát. Antonín Zápotocký elvtárs halálával kapcsolatban az egész köztársaságban a temetés napjáig országos gyászt tartanak. Az állami lobogókat és a vörös zászlókat félárbocra bocsátják. A temetés napja hétfő, november 18-a. A színházak, mozik, hangversenyek, s egyéb kulturális rendezések az országos gyász ideje alatt ehhez szabják műsorukat, a temetés napján elmaradnak. A mulatságok, ünnepélyek, sportrendezések az országos gyász folyamán elmaradnak. Antonín Zápotocký elvtárs temetésének rendezésére külön bizottságot létesítenek. A bizottság elnöke Antonín Novotný, tagjai: Viliam Široký, Rudolf Barák, František Zupka, Josef Plojhar, Emanuel Šlechta és Rudolf Strechaj.“ (Új Szó, 1957.11.14., 1) Most is “spontán" írások, alkalmi versek jelentek meg a lapok hasábjain: “Eltávozott - de örökre szívünkben marad Az ősz gyászköntösébe öltözött Szlovákia fájdalmas szívvel élte át november 18- át - szeretett elnökünktől, Antonín Zápotockýtól vett búcsú napját. Tizenhárom órakor felbúgtak a gyárak szirénái, a mozdonysípok és hajókürtök... Leálltak a gépek kerekei, szünetelt a munka valamennyi hivatalban és vállalatban. A dolgozók háromperces csendben adóztak az elhunyt elnök emlékének... Antonín Zápotocký emlékének tiszteletére e napon gyászgyűléseket tartottak, a gyászünnepség után a dolgozók meghallgatták Antonín Zápotocký köztársasági elnök temetésének rádióközvetítését. A Hviezdoslav téri Nemzeti Színház homlokzata előtt Antonín Zápotocký elvtárs nagy arcképe alatt gyászemelvény áll. Koszorúk százai veszik körül, amelyeket a gyásznak e jelképéhez Bratislava hálás dolgozói hoztak, hogy virágokkal fejezzék ki a nagy halott iránti szeretetüket és tiszteletüket. Délután két órakor a gyászolók tízezrei, az ifjúság és a bratislavai konzuli testület tagjai a téren gyászgyűlést tartottak, amelyen búcsút vettek az elhunyttól. Az őszi délutánt súlyossá teszi az emberek szívét megülő mélységes gyász... A kegyeletnek e helyén kifejezésre jutott a dolgozók fájdalmas gyásza, de egyben az a bensőséges elhatározása is, hogy szilárdan tömörülve Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Nemzeti Front kormánya köré minden erejüket a szocializmus felépítésének szentelik. Ezért jelképes jelentőségű, hogy a gyászgyűlést a Munka dala nyitja meg... Elhangzása után Marek Šmida, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja a következőket mondja: Antonín Zápotocký elvtárs eltávozott körünkből... Azonban nagy művet hagyott ránk. ígérjük meg ma, hogy ezt a művet rendületlenül tovább folytatjuk, szemünk fényeként őrizzük a cseh és a szlovák nemzet egységét, a munkásosztály és egész népünk egységét. Antonín Zápotocký elvtárs örökké élni fog dolgozó népünk gondolataiban, amelynek érdekeiért egész életén át hősiesen harcolt. 126
