Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Csiki Tamás - Keményfi Róbert: A falu társadalmának és térszerkezetének néhány jellemzője a kapitalizmus korában (1848 - 1945)
A népesség foglalkozási áganként (fő 19001910 1938 keresőeltartott kereső eltartott keresőeltartott Mezőgazdaság 409 754 523 568 556 745 Ipar 21 40 22 40 21 34 Keresk. és hitel 12 20 13 27 12 8 Közlekedés 1 7 1 4-Közszolg. és szabadf.5 7 5 14 8 10 K.m.n. napszámosok 5 21 13 5-Házi cselédek 8 3 3-2 Egyéb 8 33 2 4-2 4. táblázat Az adatok mutatják, hogy a falu társadalma all. világháborúig megtartotta egyoldalú agrárjellegét. 1900-ban - a keresőket és az eltartottakat együttesen tekintve - a népesség kb. 86%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ami az 1869-es arányokkal egybevetve (bár az eltérő kategóriák miatt a pontos összehasonlításra nincs lehetőség), valamelyest megnövekedett érték.14 Sőt 1910-ig a mezőgazdaságból élők aránya 88%-ra emelkedett (ami meghaladta a Felső-Bodrogköz településeinek átlagát), majd a két világháború között, a lakosságszám lassú gyarapodásával párhuzamban, további 5%-kal (93%-ra) nőtt. A gazdaság egyéb ágazatai tehát teljesen el voltak zárva a kisgéresiek előtt, ugyanakkor a mezőgazdaság is egyre kevésbé volt képes a növekvő népesség foglalkoztatására, amit a keresők és az eltartottak arányának alakulása mutathat. 1900 és 1910 között ugyan még számottevően nőtt a mezőgazdasági keresők, illetve csökkent az eltartottak aránya (ami az országos tendenciákkal ellentétes folyamat volt, s megerősíti, hogy a növekvő elvándorlás a parasztcsaládok fiatalabb, önálló gazdálkodásra nem képes generációit érintette); az I. világháború után azonban, az elvándorlás megszűntével, mindenekelőtt a mezőgazdasági eltartottak száma növekedhetett (ez adta a népességszám gyarapodását), ami a családok szociális-anyagi helyzetének további romlását eredményezte.15 A gazdaság átalakulásának s a helyi társadalom polgárosodásának korlátozottságát jelzi - az adott keretek és lehetőségek között is - az iparforgalmi ágazatok rendkívül szűk bázisa: az iparral és a kereskedelemmel foglalkozók száma a dualizmus évtizedeiben ugyan valamelyest nőtt (ami összhangban volt az egy,4 Lásd Tamás Edit e kötetbeli tanulmányát: 4. táblázat. 15 Utalnunk kell arra, hogy a keresők és az eltartottak számának statisztikai adatokkal való pontos nyomon követését megnehezíti a segítő családtagok (elsősorban a nők) besorolásának bizonytalansága, a különböző időpontokban készült felvételek következetlensége. Az 1938-ban visszacsatolt felső-bodrogközi települések össznépességének kb. 74%-a volt mezőgazdasági foglalkozású, 19%-a pedig az iparforgalomban dolgozott, ami a kisgéresinél kedvezőbb megoszlást jelent. MSK 108. k. 110-111. 96
