Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Csiki Tamás - Keményfi Róbert: A falu társadalmának és térszerkezetének néhány jellemzője a kapitalizmus korában (1848 - 1945)

kori házi- és népipar lassú átalakulásával, a paraszti árutermelés, a piaci viszonyok terjedésének e régiót is elérő kedvező következményeivel),16 a világháború után azonban e téren is visszaesés következett be: az iparforgalmi népesség (a keresők és az eltartottak együttes) aránya 1910 és 38 között 8,6%-ról 5,4%-ra csökkent, s a szabadfoglalkozásúak (a falusi értelmiség) száma is stagnált.

Ugyancsak a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek szűkülését jelzi a különböző alkalmi és napszámosmunkákból élők számának a hanyatlása (1910- ig elsősorban a köz- és magánépítkezések biztosíthattak néhány nincstelen számára jövedelemforrást, 1938-ban azonban már egyetlen főt sem találunk ebben a kategóriában,17 s majd csak a 40-es évek elején az ONCSA-házak építése hoz e téren változást); és természetesen házicselédek tartására is csupán egy-két módosabb gazdának volt lehetősége (ezek száma is folyamatosan csökkent).

A következőkben a mezőgazdasági népesség szerkezetét, belső tagolódását tekintjük át.18

1900 (fő)1910 (fő)

1938 (fő)

I. önálló birtokos v. bérlő (10-100 kát. hold között)

57

31

40

Kisbirtokos, napszámos (10 kát. hold alatt)

115

136

157

Részes földműves-19

32

összes birtokból élők

172

186

229

Segítő családtag

113

203

169

Eltartott

526

424

572

II. Mezőgazdasági tisztviselő

2+6'Mezőgazdasági cseléd

57+130’

31+55’

10+33’

Napszámos

65+92’

102+87’145+134’

5. táblázat

' Keresők+eltartottak

16 Az 1869-es értékekre lásd Tamás Edit e kötetbeli tanulmányát: 4. táblázat.

17 Figyelembe kell vennünk, hogy a kínálkozó, ám nem rendszeres munkákat a kisbirtokosok (részben az eltartottak) végezték el. 1936-ban pl. a falut Királyhelmeccel, Nagygéressel, valamint őrössel összekötő utak építésénél, illetve burkolásánál (aminek fontos szerepe volt az áruforgalom bővítésében, mivel az az őszi és a tavaszi hónapokban ezt megelőzően „nagy akadályokba ütközött") naponta 10—12 munkást foglalkoztattak. (Mindez elősegítette, hogy a nagyobb piacközpontok kereskedői rendszeresebben jelenjenek meg a faluban, ami elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre hatott ösztönzően, viszont a Kisgéresen kereskedéssel foglalkozók számának stagnálásában is közrejátszott.) Kis I.: Kisgéres története. Kézirat. 39.

18 MSK 2. k. 523., 48. k. 523.. 108. k. 144-145.

97