Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Tamás Edit: Kisgéres népességének történeti statisztikája (XVIII - XX. sz.)

Az 1869-ben összeírt lakosság családi állapotát az 5. táblázat mutatja. Magas és természetesen hasonló a házasságban élők aránya a nők és a férfiak esetében. Azonban ezek az értékek nagyon különböznek all. József-féle népszámlálás adataitól. (Akkor a férfiak 37,86%-a volt házas, ez a szám most46,99%-ra nőtt.) A fiatalos korszerkezet (42,28% a 15 év alatti fiúk aránya) miatt magas a nőtlenek aránya (51,74%). Nagyon szembeötlő az özvegy férfiak (1,1%) és nők (10,97%) aránya közötti különbség. Ez a férfiak magasabb halandóságával magyarázható. Láthatjuk a korszerkezetet bemutató 6. táblázatban, hogy a 40 éven felüli lakosság között nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké.

A népesség foglalkozás szerinti megoszlásából egyértelműen kitűnik, hogy a faluban a mezőgazdaság játssza a főszerepet. Az összeírtak (akiknél feltüntettük, valamit a foglalkozás rovatban) 73,87%-a földművesként dolgozik, 8,83%-uk napszámosként, 2,56%-uk cselédként, szolgálóként. 10 kiskereskedő (kereskedőné), 4 kocsmáros (kocsmárosné), 4 haszonbérlő, 3 iparos (iparosné), 3 segéd, 1 inas, 2 pásztor, 8 alamizsnából élő stb. van a faluban. 101-en tanulnak a helyi iskolában, 66%-uk fiú.

A népesség kor szerinti megoszlása 1869-ben %-ban Kisgéresen

Életkor: Év

Férfiak

Nők

Összesen

0-15

42,28%

36,72%

39,44%

16-39

31,63%

34,59%

33,15%

40-59

21,46%

23,82%

22,67%

60 felett

4,61%

4,85%

4,73%

6. táblázat

A századforduló népszámlálásai

Az 1880-as népszámlálás megyei, illetve bodrogközi adatai csökkenő népességről árulkodnak. Kisgéres népessége környezetéhez hasonlóan csökkenő, 1880- ban 1226 fő. A népesség csökkenésének oka egy rendkívüli csapás, az 1873-as nagy kolerajárvány. Az ezt követő években újra növekvő a terület és Kisgéres lakossága is: 1890-ben 1230 fő, 1900-ban új csúcsot elérve 1389 fő. A 80-as évek stagnálása után a század utolsó éveiben gyorsan növekszik a lakosság, magas a természetes szaporodás.

Az 1880-as évektől egyre nagyobb szerepet kapott a kivándorlás. A kivándorlás góca Északról egyre délebbre húzódott. Kezdetben csak férfiak vándoroltak ki, majd a századfordulótól teljes családok. A fiatal korosztályok száma egyre kisebb lett. Negatív vándorlási különbözetű lett a terület.

A XX. század első évtizedeiben csökkenő a lakosság száma. A két világháború közötti időszakban növekvő, majd a háború évére, 1941-re már csökkenő lakosságú a falu.

83