Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Tamás Edit: Kisgéres népességének történeti statisztikája (XVIII - XX. sz.)

A lakosság vallási megoszlása

Kisgéres lakosságának vallási megoszlása 1869-ben

Vallás

Férfi

Nő

összesen

Református

603

628

1231

95,27%

94,96%

95,58%

Róm. katolikus

5

0,78%

6

0,91%

11

0,85%

Óhitű

1

3

4

0,15%

0,45%

0,30%

Izraelita

26

20

3,04%

46

3,56%

4,09%

összesen

635

657

1292

7. táblázat

A település vallási megoszlását az 1. táblázat mutatja. 1828-tól 1941-ig egyértelműen láthatjuk a református vallás meghatározó szerepét. Az adatok minden évben meghaladják a 85%-ot. A református vallás ilyen magas aránya mellett csak viszonylag kis számban vannak jelen a településen más egyházak képviselői.

A római katolikusok aránya a XIX. század első felében említésre sem méltó. 1869-ben is még csak 11-en vannak (az 1 %-ot sem érik el), közülük is 6-an beköltözők, nem a településen születtek. Ekkor 4 óhitűt is összeírtak, de csak egyikük született Kisgéresen. Az 1869-es népszámlálás éppen a katolikus lakosság megtelepedésének pillanatát rögzíti. 1880-ban már minőségi különbséget láthatunk az arányok között, már 43 római katolikus lakik a faluban. Számuk, illetve arányuk (83 fő - 6,1%) a legmagasabb értéket 1900-ban érte el. Utána 1941-ig fokozatosan csökkent a számuk. Ennek okait az egységes református közösségben kell keresni, a vegyes házasságokban születettek a református hívek számát gyarapították.

A görög katolikusok 1880-ban jelentek meg a statisztikákban. 1900-ra lesz számottevőbb a közösségük (37 fő), ekkor vannak a legtöbben, azután fokozatosan csökken a számuk, 1941-re csak említés szintjén vannak jelen a faluban.

A XIX. század első felében a csak néhány főt számláló zsidóság 1869-ben jelenik meg nagyobb számban és arányban a településen. (Bevándorlásuk irányát korábban vázoltam.) A XIX. században a zsidók révén bizonyos fokú bevándorlás figyelhető meg a megyében Galícia felől. (A bevándorlás 1840-50 között a legerősebb.) Az alsó-zempléni településeket, így Kisgérest is, a XIX. század közepén, a század második felében éri el a bevándorlók hulláma belső vándorlásuk révén (majd kivándorlásuk jelentős). A 46 izraelita vallású közül 21 frissen betelepülő. 1890-ig növekvő a számuk. Ekkor 90 fő 7,3%-ban van jelen a településen. A zsidó-84