Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Hőgye István: A település történetének vázlata 1945-ig
Kisgéres. Lokális és regionális monográfiák 1. Dunaszerdahely-Komárom 2000 A település történetének vázlata 1945-ig Hógye István A község nevének többféle magyarázatát adták a történetével foglalkozók, Szirmay Antal, Dongó Gy. Géza és Bogoly János, akik a Váradi Regestrumban Chrysius alakban előforduló - 'vízben újjákeresztelkedő’ jelentésű - személy- és földrajzi névből eredeztették.1 Dongó levéltáros a század elején nyelvészeti tanulmányokra hivatkozva azonosította az ősi finnugor 'Gera, keräjä' szóalakokkal, amelyek szerinte gyűlést, tanácsot jelenthettek.2 A középkori oklevelekben 1214-ben Gyures, 1254-ben Gams, 1263-ban Zomothor, Gera változatokban szerepelt. 1403-ban már a két Gères nevű helységet megkülönböztették, és Kysgeres jelöléssel fordult elő. A korai összefoglalókban a vidék birtokosainak az Imreghiek, Bacskóiak, Tárkányiak, Eödönffiek, Dobók, Báthoryak tulajdonának tekintették Kisgérest is. Az Árpád-korban a zempléni vár tartozéka volt, de a Leleszi Convent is korai időktől részbirtokosa. Sajnos, a zempléni levéltár irataiban kevés konkrét adat található a XVII. század elejéig, de ekkortól, 1635-től bővebb, részletesebb, szemléletesebb, jól használható források állnak rendelkezésre. Az 1856-ban kezdődött, és hosszú perrel a falu közössége megváltási ügyében sok korai úrbéri szerződés került elő, melyek az 1774. évi községi urbáriumnál korábbi állapotokat tükröznek. Ebből tudjuk, hogy 1635-ben gr. Nyáry István a falu közösségének a jobbágyföldek használatáért a szokásos jobbágyi terhek és szolgáltatások elvégzését tette kötelezővé: a Nagy-szőlőnek minden munkáját, 32 hordó bornak Várdába való elvitelét, ha szük1 Borovszky Samu (szerk): Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye. Bp. 1905. 63; Csíkvári Antal: Zemplén vármegye. Bp. 1940. 199; Dongó Gyárfás Géza: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. I-XXIV.; Bogoly János: Betűkbe szedett régmúlt. Királyhelmec, 1994. 49.; Bogoly János: Templomaink. Királyhelmec, 1996. 64-66. 7 Dongó Gy. Géza: Adalékok ... XX. 106-107. és Mizser Lajos kutatásai 47
