Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Hőgye István: A település történetének vázlata 1945-ig

séges, aratást, kaszálást is végezni Keresztúron is (ti. Keresztúr-pusztán), melyet azelőtt is kaszáltak. A három sátoros ünnepen egy-egy tyúk ajándékot tartoznak adni, ha a kocsmákra való bort kell levinni (feltehetően Kisvárdára) abban is segítséggel legyenek.3

1671-ben I. Rákóczi Ferenc és a Kisgéresen lakó Helmeczi Lukács jobbágy megállapodást kötött a Pusztakeresztúrban kiirtott szántóföld használatára. A megállapodás 1755. március 16-án a Leleszi Convent átiratában maradt meg, de több szempontból is érdekes ez a szerződés. Bizonyítja, hogy a községhez közel eső, korábban lakott hely, majd elpusztult Keresztúr mára XVII. században is a kisgéresi jobbágyok használatában volt, mint később is pereskedtek a szomszédos helységekkel a puszta minél nagyobb területének használatáért. A megállapodás több földrajzi nevet is megőrzött: „Kisgéresben lakó Helmeczi Lukács jobbágy kérésére Puszta-Keresztúr határunkban, mely irtani való szántóföldek rétnek való helyet felfogott, melynek napkeletről Tóth Pál, napnyugatról Bot tava, délről Farkas ordító erdeje... ugyancsak Géresben lakó Lukács nevű jobbágyunk, északról Helmeczi Lukács atyafia rétjei... neki és örököseinek használatát megengedjük. ... Földekben lévő akármi vetésekből is esztendőnként kilencedet adjanak. Mi vagy utódaink, ha azon földeket, réteket magunknak akarjuk fordítani, azokon való irtásnak, építésnek: bocs szerint való ára létété födvén, úgy vétessék el tőlük. ... Tisztjeinknek azért, mind mostaniaknak és jövendőbelieknek parancsoljuk, hogy hozzájuk és utódaikhoz kegyelmességüket megtartsák.... Megengedtetik Puszta- Keresztúr határában lévő puszta falunak a helye, meddig az Uraságnak tetszeni fog, ezzel a conditióval... minden vetésből kilencedet adni tartozzanak...”*

Az első jobbágyösszeírás 1725-ből maradt, amikor Kisgéresen 27 családfőt írtak össze, mindnyájan telkes jobbágyok, házzal rendelkezők, vagyonosak, 6 családfő kivételével mindenki rendelkezett 1-6 ökörrel, 1 családfő kivételével 1-4 tehénnel, általában üszővel és 1-16 db sertéssel. Lova az összeírás szerint senkinek sem volt. A szőlőterületek nagysága 3 családfő kivételével 2—6 kapás.

Az összeírt jobbágyok névsora, vagyoni állapota 1725-ben

A jobbágy családfő neve

Ökör

Tehén

Üsző

Sertés

Szőlő (kapás)

Krako János

4

3

2

10

6

Dócs György özvegye-1

1

2-Kovács János

6

3

2

16

6

Szabó György

2

2

1

2

4

Dócs István

2

2

2

8

5

Berta István-2

1

3

4

3Zemplén vármegye levéltára Sátoraljaújhely (Zlt.) VII-2/c. úrbéri törvényszék tagosítást ir. Kisgéres, 1810-1909.

4 Zlt. VII-2/c. Kisgéres tagosftási irataiban az 1671. évi szerződés.

48