Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Bogoly János: Kisgéres növény- és állatvilága
ni torma (Armoracia macrocarpa) és a pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegáns), amelyek Szlovákiában csak itt élnek, és ugyancsak a Kárpát-medence keleti síksági részének bennszülött (endemikus) növényei. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi kettő csak a keresztúri határszakaszon él. Debreceni torma Ez az 50-150 cm magas, a kerti tonnára megszólalásig emlékeztető növény a nádasokban, mocsánéteken, szikes laposokon, nedves, humuszos, kötött agyag-, néha homoktalajon él. A termesztett fajtól elsősorban abban különbözik, hogy répaszerű karógyökere nem csípős vagy csak egészen enyhén égető, és terméstokjában 10 magocska található, míg a közönségesnek 4-6 magja van. Továbbá a közönséges torma tőlevelei hosszúak, keskenyen hosszúkásak, csipkés szélűek, az alsó szárlevelek gyakran fésűsen szárnyasán szeldeltek, míg a debreceni torma tőlevelei tojásdad-lándzsásak, hegyesek, többnyire ép szélűek. Besorolása a készülő szlovákiai „Vörös könyv’-ben a veszélyeztetett (V) és ritka (R) kategóriákban van.2 Pompás kosbor Megjelenésével a rendkívül feltűnő és igen szép növények közé tartozik ez a kosborfélékhez (Orchideaceae) tartozó faj. Pontusi-mediterrán elem, mivel csak Délkelet-Európában és Ázsia közeli országaiban fordul még elő a Kárpát-medencén kívül. Csaknem egy méter magas, virágzata sötétvörös vagy sötétlila, mézajka ép, visszás tojásdad, a virágok nagyok, a lepellevelek 1 cm hosszúak, levelei 1,5-2,5 cm szélesek. Ezek a jelek különböztetik meg közeli rokonától, a mocsári kosbortól (Orchis laxiflora subsp. palustris), amely azonban az Északkelet-Alföldön nem fordul elő. Élőhelye a nedves, időnként vízzel borított láp- és mocsárrét; a tocsogós rétek és a homoki legelők érintkezési zónája; a nedves buckaközök és nádasodásnak induló szikes rétek változatos termőhelye. Értékét szlovákiai besorolása is jellemzi: kritikusan veszélyeztetett (E) és ritka (R).3 Sajátságos az aprókákások (Isoto-Nanojuncetea) társulásainak felbukkanása. Ez a „tiszavirág-életű" csoport kedvező időjárás esetén tömegesen jelenik meg a kiszáradó vízpartokon, de akár a termőföldek nedves foltjain is. Kiemelkedően veszélyeztetett fajok: apró iszapfű (Lindernia procumbens), törpe iszaprojt (Limosella aquatica), sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus), sárgapalka (Pycreus flavescens), pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum), pici egérfarkfű (Myosurus minimus), karcsú bajuszvirág (Heleochloa alopecuroides). 43
