Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Bogoly János: Kisgéres növény- és állatvilága

Síksági legelők és kaszálók

Bár az eddig ismertetett társulások is jellemzik a rétek és kaszálók növényvilágát, ezek az élőhelyek megérdemlik a külön említést. Legnagyobb kiterjedése a kékperjés-franciapeijés (Molinio-Arrhenatheretea) gyepeknek van. Ezeken a réteken, a keresztúri határszakaszon, a nedvesebb helyeken, késő nyáron a komistárnics (Gentiana pneumonanthe) díszük. Bár a Felső-Bodrogközben máshol is előfordul, mégis említést érdemel tömeges megjelenése miatt. A többi kiemelkedő faj: kisvirágú kakukktorma (Cardamine parvifiora), kisfészkü ászát (Cirsium brachycephallum), sárga és fényes borkóró (Thalictrum flavum et lucidum), gyíkhagyma (Allium angulosum), kék iringó (Eryngium planum). Ezek a legelők hajlamosak a szikesedésre, bár „igazi" vakszik itt nem fordul elő. A szikesek jellemző növényei: pettyegetett őszirózsa (Galatella punctata), vékony útifű (Plantago tenuiflora), sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), sziki pitypang (Taraxacum palustre agg.), sziki buvákfű (Bupleurum tenuissimum), eperhere (Trifolium fragiferum subsp. bonannii). Megjegyzendő, hogy Kisgéres, de különösen a Keresztúr környéke a leggazdagabb Felső-Bodrogközben a szikes növényzet előfordulásában.

A futóhomokok növényzete

Homokdombok és homoktakarók a kisgéresi és a keresztúri határrészen egyaránt bőségesen találhatók. Mivel a Keresztúron a homokbuckákon általában szántóföldek vagy szőlőskertek és akácosok vannak, itt leginkább a homoki gyomflóra képviselőivel találkozhatunk. Értékes társulásokban és fajokban gazdagabbak a helmed hegyvidék kisgéresi fennsíkjának homokjai, ahol több a legelő és parlag. Itt a csenkeszes gyepek (Festucion vaginatae) a legelterjedtebbek. Kiemelkedő fajok: buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata), kónya sárma (Omithigalum boucheanum), homoki habszegfű (Otites cuneifolia), homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium).

Magyar- és Zimmermann-kökörcsin

Külön említést és méltatást érdemel két igen ritka növény előfordulása, mivel lényegében Nagykövesd kivételével egész Szlovákiában csak itt él a magyar (Pulsatilla hungarica) és a Zimmermann-kökörcsin (P. zimmermannii). Ezek is bennszülött (endemikus) fajok, amelyek a Felső-Bodrogközön kívül csak néhány északkeleti megyében élnek Magyarországon. Mivel ez a két-egyébként a többi kökörcsinhez képest nem nagyon feltűnő - faj az utóbbi évtizedekben nagyon visszaszorult, ezért Kisgéres határában természetvédelmi területet hoztak létre fennmaradásuk biztosítására. Mindkét növény 15-25 cm magas, márciusban és áprilisban virágzik. A többi nagy virágú kökörcsinhez képest viráguk kevésbé élénk színű és feltűnő, mert fakóbb, jóval kisebb, és már a virágzás elején bókoló. A

44