Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Bogoly János: Kisgéres növény- és állatvilága
Kisgéres. Lokális és regionális monográfiák 1. Dunaszerdahely-Komárom 2000 Kisgéres növény- és állatvilága Bog oly Janos A természetes növénytakaró A síksági határrészen jellemzőka kőrises-tölgyes-szilfás ligeterdők (Ulmenion); a Karosa partján és medrében a nyárfás füzesek (Salicion albae). A Karosa medrében és az elszigetelt tavacskákban a pannon flóratartomány jellemző vízi és mocsári társulásai telepedtek meg. A homokdombokat és részben a fennsíkot egykor gyertyános tölgyesek (Carpinion betuli) borították. Viszont csak a dombsági részen voltak szárazságtűrő tölgyesek (Aceri tatarico-Quercion). A jelenlegi növényzet jellemzése Kisgéres határának eredeti növénytakarója - a vizek, mocsarak és részben a Bozó erdő kivételével - a sok évszázados emberi tevékenység következtében nem maradt fenn. A szántóföldek kivételével csaknem mindenütt másodlagos társulások alakultak ki. A vizek és mocsarak növényzete Jelentősebb vízfelület a kisgéresi határrészen az utóbbi évtizedekben csupán a falutól keletre, a Bozó erdő alatti egykori Karcsa-szakaszban és a Szomotoricsatornában volt. Valamivel gazdagabb a keresztúri határszakasz vízi világa, ahol kiterjedtebbek a szabad vízfelületek. A beámyékolatlan sekély vizekben a lebegő[pl. békalencsék (Lemna sp.), kolokán (Stratiotes aloides), vízi rucaüröm (Salvinia natans), békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) stb.] és részben a gyökerező híná-41
