Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Mizser Lajos: Kisgéres nyelve
Legalsó nyelvállás M Mássalhangzórendszer Orrhangok: m, m (f és v előtt, pl. hamvas, tárnfal), n, ny, nj(ha az n hangot -g vagy -k követi: ir>gem, inkább). Szájhangok: zöngés: b, d, g zöngétlen: p, t, k zöngés: v, z, zs, j zöngétlen: f, sz, s, h,^^ zöngés: dz, dzs, gy zöngétlen: c, cs, ty zöngés: I zöngétlen: r.'ť } } } } zárhangok réshangok zár- réshangok folyékony hangok A magánhangzók és a mássalhangzók aránya: 2/3-1/3. Ha azonban figyelembe vesszük a kettős mássalhangzókat is, az arány jelentősen módosul, csaknem eléri az ideális 50-50%-ot. így ki kell jelentenünk, hogy a magyar nyelvjárásterület egyik legdallamosabb nyelvű helysége Kisgéres. Azt azonban nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdag magánhangzórendszer nagyon kevés fonémaértékű (azaz jelentésmegkülönböztetéssel járó) magánhangzót foglal magába. A hosszú magánhangzó jóformán csak az á-ra korlátozódik. Fonémaértékü magánhangzók a következők: u, ü, i, o, ö, e, oW, őW, je, a, á. A mássalhangzók között már jóval kevesebb a jelentésmegkülönböztetéssel járó hangok száma:^ (ez csak akkor jelentkezik, ha a h után mássalhangzó következik, ritka). A j-sített változata nemcsak itt, hanem az egész magyar nyelvterületen csak akkor jön elő, ha -k, -p, -r előzi meg a felszólító mód jelét (raly^ ka^ maçxj. A folyékony hangok közül a két ajakkal képzett r hang csak a „befogott marha irányítására mondott szó” formájában található. Mindenesetre érdekes, hogy egyáltalán megvan (írva: prukk, ejtve: Tukk). Ezek után lássuk, hogy milyen hangtörvények jellemzők Kisgéres nyelvjárására! 114
