Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
34 2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája 39. kép: Az 1777-ben állíttatott lévai Szentháromság-szobor központi jelenete. Az ugyanezt az ikonográfiái programot megtestesítő, a kronogramma alapján bizonytalanul 1785-re datálható22 somorjai szobrot a helybéliek Mária megkoronázása, Szűz Mária mennybemenetele, illetve Mária mennybevitele23 névvel illetik. A talapzaton olvasható latin nyelvű felirat magyarul így hangzik: „A Szűznek, Sancta Maria24 patrónusának emeltette a kegyes lakosság”. Összefoglalva, ebben az esetben tehát teljesen egyértelmű, hogy a szoborkompozícióban elsődlegesen a Mária megkoronázási jelenet dominál, aminek inkább mellékszereplői a Szentháromság képviselői. Mindazonáltal az ikonográfiái megoldást figyelembe véve az sem hibás, ha Szentháromság-szoborként tartjuk nyilván, miközben indokolt lehet a Mária megkoronázása-szobor megnevezés is. A Szűz Mária mennybevétele meghatározás viszont sem teológiailag, sem ikonográfiailag nem indokolt. A Szűz Mária mennybemenetele vagy mennybevitele viszont teológiailag teljesen elhibázott (vő. Diós 2003; Gál-Diós 2003; Gál 2003). 2.2.4. A Szentháromság a megkoronázott Máriával Nehéz eldönteni, hogy valóban tekinthető-e altípusnak, mindenesetre, ha nem a restaurátor félreértéséről van szó, akkor az 1777-ben állíttatott lévai Szentháromság-szobor némileg más üzenetet hordoz, mint a fentebb bemutatott Mária megkoronázása ábrázolások (39. kép). Ebben az esetben ugyanis a koronázási aktuson szemmel láthatóan 22 A talapzaton található kronogramma megfejtése: 1185, ami természetesen abszurdum. A kiemelt római számok közt szerepel viszont egy, hasonlóan kiemelt, ám római számként értelmezhetetlen P betű is, ami a szobor stílusa alapján, illetve, mivel a helyi hagyomány szerint a szobrot nagyjából a somorjai plébániatemplommal egy időben állították (Végh László szíves szóbeli közlése), tehát 600-nak kellene, hogy megfeleljen. Magának a templomépítésének a befejezése 1778-ra tehető (Horváth 2005a, 21; Horváth 2005b, 20), ehhez a legközelebb a kronogrammából kiolvasható 1785-ös évszám áll. 23 A megnevezés helyesen Mária mennybevétele lenne, ám ikonográfiailag nem erről van szó. A helyi terminológiát nyilván az zavarta meg, hogy a somorjai plébániatemplomot „eredetileg a mennybe vitt Szűz Máriának ajánlották” (Mercell 2005a, 34-38; Mercell 2005b, 33-35). A somorjai szobor körüli terminológiai zavar tanulságosan tükröződik a 2004-es megrongálását követő publicisztikai híranyagban is (kis válogatást ebből lásd az Adattár megfelelő helyén!), illetve nem oldja Hecht Anna, különben annak szánt cikke sem (Somorja neve Máriát idézi. Csallóköz 1999/33, 3). 24 Sancta Maria: Somorja nevének középkori latin formája (vö. Püspöki Nagy 1975).