Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája 31 33. kép: Az 1753-ban állított nyitraszőlősi Szentháromság-szobor (részlet). 34. kép: Az 1763-ban állíttatott szönyi Szentháromság-szobor központi jelenete: Mária mennybevétele. 2.2.2. A Szentháromság és Mária mennybevétele A vizsgált területről konkrét példájával nem találkoztam, viszont annak közvetlen szomszédságában, Komáromtól nem messze, a Duna jobb partján fekvő Szőnyben áll egy Szentháromság-szobor, amelyen a fentebb taglalt klasszikus kompozíciós rendet kiegészíti Szűz Mária alakja, mégpedig a mennybevétel jelenetének ábrázolásával. Nem jelent talán nagy következetlenséget, ha ebben az esetben áthágom a magam szabta földrajzi kereteket, s a kijelölt határvonalat átlépve, ezzel az objektummal is foglalkozom. Már csak az is indokolhatja beemelését ebbe a körbe, hogy a nagy komáromi földrengés és árvíz emlékére állíttatta gróf Zichy Miklós felesége Berényi Erzsébet 1763- ban. Készítője Bebó Károly volt (Herczeg-Számadó-Túri 2007, 10-11). Formailag a szobor persze besorolható lenne a következő, a Szűz Mária koronázását ábrázoló alcsoportba is, ám azokon, ahogy alább látni fogjuk, egy ülő, térdeplő vagy álló, ám mindenképpen statikus Máriát koronáz meg az Atya- és a Fiúisten. Ebben a mozgalmas jelenetben viszont azt látjuk, hogy angyalok segítségével Mária éppen a mennybe vétetik, s fenn az Atya- és a Fiúisten a koronával várja (34. kép). Uflj n!'W * 35. kép: Albrecht Dürer Mária mennybevétele és megkoronázása c. festménye 1510-ből.
