Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
32 2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája Tudomásom szerint nem gyakori ikonográfiái megoldás ez, miközben nem is példa nélkül való. Legyen szabad itt Albrecht Dürer 1510-ben készült metszetére utalni, amely Mária mennybevételét és megkoronázását együtt ábrázolja (35. kép), illetve a passaui Szent Pál-templom egyik barokk mellékoltárára (Mária mennybevétele-oltár), amelynek felső részén egy Szentháromság-ábrázolás látható, amint az Atya- és a Fiúisten középen egy koronát tart. Ezen a képen viszont nincs senki, akihez ez a korona tartozhatna. Az alatta lévő nagyobbik festmény viszont éppen Mária mennybevételét mutatja, s ezzel együtt válik teljessé az ikonográfiái program (Koopmann 2014, 19). Egy később tárgyalandó pozsonyi sírkő reliefjén hasonló jelenet látható (59. a, b kép). 2.2.3. A Szentháromság és Mária megkoronázása A Szentháromság-program gyakran kiegészül Mária megkoronázásának a jelenetével (vő. Diós 2003). A kompozíciós megoldás a 12. századtól megjelenik a különféle technikájú ábrázolásokon (Braunfels 1959; Dávid 1962, 37), és jelen van, noha a fentebb bemutatott típusnál jelentősen kisebb arányban, az általam vizsgált kisalföldi emlékanyagban is (36. kép). 36. kép: A Szentháromság, Mária megkoronázásával kiegészített horizontális elrendezésű kompozíciójának sematikus rajza. Ehhez a formához, tehát a teljes Mária megkoronázása jelenethez mintegy átmenetet képez az 1740-ben készített érsekújvári Szentháromság-szoborcsoport. Az oszlop csúcsán elhelyezkedő Atya- és Fiúisten egy koronát tart a magasba, miközben hiányzik az a személy (tudjuk: Mária), akinek azt a fejére helyeznék. A szoborcsoportban található ugyan egy Mária-ábrázolás is, de az az oszlop előtt, lejjebb helyezkedik el, s a Szeplőtelen Szűzanya típust képviseli. Első pillantásra talán erőltetettnek tűnik a koronát tartó Atya- és Fiúisten összekapcsolása a szoborcsoport egy további, önállóan egészen más típust képviselő Mária-ábrázolásával, de nem elszigetelt jelenséggel van dolgunk. Hasonló megoldás figyelhető meg ugyanis a tapolcai, Padányi Bíró Márton által 1757-ben állíttatott Szentháromság-szobor esetében, ahol a két isteni személy szintén csak a levegőben tartja a királyi koronát, miközben jóval lejjebb, alig magasabban (de középen, a korona alatt!) a talapzat többi mellékalakja társágában látható egy Maria Immaculata-szobor. A magasabban tartott korona nyilván itt is hozzá tartozik.20 A vízkeleti templomban ugyancsak található egy modern freskó, amely a Szentháromságot ábrázolja, miközben az Atya- és Fiúisten egy koronát tart a Szeplőtelen Szűzanya alakja fölé. Egy 1727-re keltezett bajor votívképen szintén a Szentháromságot látjuk, amint az Atya- és Fiúisten éppen a neukircheni kegyszobrot (Mária a kisded Jézussal, Mária fejében egy huszita által belevágott szablyával) koronázza meg (Unger-Geiger-Tausch szerk. 2014, 190-191. Vö. Bauernfeind 1997; Kretzenbacher 1977, 8-23). A teljes koronázási jelenet a vizsgált területen a gútai (1831), az ipolyszalkai (1851), a komáromi (1715), a melleki (1770), valamint a somorjai (1785) Szentháromság-szobrokon figyelhető meg. Szűz Mária minden esetben az Atya- és a Fiúisten között térdel, akik egyenként fél kézzel a feje fölött tartanak egy, olykor fémből készült, aranyozott koronát. Szűz Mária kezeit vagy imádkozóan összeteszi (Gúta, Mellek), vagy keble fölött tartja, összekulcsolja (Komárom, Somorja), illetve eskü pózban jobb kezét a szíve fölött tartja, balját pedig rézsútosan lefele előrenyújtja (Ipolyszalka). Utóbbi talán nem mentes bizonyos Velázquez-hatásoktól (51. kép). Láthatjuk, a kisalföldi Szentháromság-szobrok legkorábbi rétegéről van szó, egy (az 1831-ben állíttatott, tehát még így is viszonylag korai gútai) kivételével 18. századi alkotásokról van szó. 20 http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=tapolca-szentharomsag-szobor (letöltve: 2014.12.05.)