Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
22 2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája jékozódási pontjait bemutató és elemző, rendkívül alapos munkája ezt az objektumot nem említi, miközben hasonló típusú neveket (pl. Fekete-köröszt, Flórián, Kápolna, Szentök, Szent család, Szent János stb.) számba vesz. Előhoz viszont, minden további információ nélkül egy Méri-körösztöt, ami egy későbbi, szíves levélbeli tájékoztatása alapján (amit ezúton is köszönök) azonos a most szóban forgó objektummal (Görföl 1989, 193). Megjegyzendő, hogy a faluban azonban, talán másodlagosan valóban hívják Szentháromságnak, Szentháromság-szobornak is16. Erről a bizonytalanságról árulkodik egy, a település nevezetességeit bemutató kis honismereti füzet is. Szerzője, Feliinger Károly közli az objektum fényképét, Út menti kereszt aláírással (Feliinger 1997, 8), majd ezt írja: „A Szentháromság-szobrot 1881-ben a Méri család, a Szentcsalád-szobrot 1886-ban pedig Csiba József emeltette” (Feliinger 1997, 9-10). 14. kép: A kegyelem trónusa mint út menti feszület (Jóka). Nagyon hasonló megoldást képvisel a valamivel fiatalabb (1896-ban állíttatott) kismagyari példány (15. kép), amelynek felirata szintén egyértelművé teszi a funkciót: Teljes szt. Háromság atya, fiú és szentlélek dicsőségére emeltette özv. BARTALOS JSTVÁNNÉ szül. BUDAI JUFIANNA 1896 Ha jól megfigyeljük azonban ezt a kompozíciót, akkor feltűnhet, hogy az eredetileg a kegyelem trónusa típusból kiinduló ábrázolás itt már teljesen széthullik, éppen ezért akár a Dávid Katalin által javasolt indirekt trinitas-ábrázolás kategóirájába is besorolható (Dávid 1962, 25-26). Az Atyaisten a keresztfa felső részén, nagyjából ott, ahová általában az INRI-feliratot tartalmazó táblácska kerül, felhőkön trónol: baljában egy, a földgolyót jelképező almát tart, jobbjával pedig áldást oszt. Fején tiara. Szó sincs arról, hogy akár jelképesen is a keresztre feszített Jézust tartaná! Amíg a kegyelem trónusa típusú kompozíciók esetében az Atyaisten központi alakként van jelen, ebben az esetben voltaképpen egy feszület mellékalakja ő. Ahogy fentebb már említettem, az európai szakrális kisemlék-anyagból nem ismerem ennek a felső-csallóközi altípusnak az analógiáit. Ha a művészettörténeti anyagban (festmények, metszetek, templomi szobrok körében) keresgélünk, akkor vélhető előképei talán kimutathatóak. A kutatás mai állása ugyan nem teszi lehetővé az egyértelmű állásfoglalást, annyi viszont talán megengedhető, hogy utaljak mint lehetséges előképekre a bécsi Szépművészeti Múzeumban látható híres Dürer-festményre (A Szentháromság imádása, 1511), vagy Egid Quirin Asam 1740 körüli oltár-szoborkompozíciójára a müncheni Nepomuki Szent János templomban. Szilárdfy Zoltán kis szentképgyűjteménye tartalmaz egy 1648-ból származó fametszetet (16. kép), amelynek kompozíciós megoldása meghökkentő hasonlóságot mutat a felső-csallóközi objektumainkkal. 16 Vö. http://www.jelka.sk/hu/cl/14/131111224553/Egyhaz (letöltve: 2015.05.14.).
