Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)

2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája

2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája 23 15. kép: Indirekt trinitas-ábrázolás egy kismagyari út menti feszületen. 16. kép: A keresztre feszített Jézus, mint a Szenthárom­ság isteni személye egy 1648-ban készült kis szentképen. További, viszonylag távoli, s inkább formai, sem­mint ideológiai rokonságként megemlíthető a kolozsvári Szent Mihály templom egyik szobor­­kompozíciója, amely a közölt kép alapján ugyan nem egyértelműen, de a leírás nyomán mégis­csak kapcsolódhat a szóban forgó képzetkörhöz. A részben elpusztult, illetve elkallódott mellék­alakok hiányában is, annyi azért megállapítható, hogy a megfeszített Jézust ábrázoló kőszobor fö­lött az Atyaisten felhőkből előbukkanó, jobb kezé­vel áldást osztó alakja jelenik meg, afölött pedig a Szentlélek galamb képében lebeg (vö. Bíró 1934, 46-47; Grandpierre 1936, 36-37). Noha csalló­közi példáinkkal ellentétben (kivétel a kismagyari kompozíció, amely pontosan ennek a szellemiség­nek felel meg) itt nem fejeződik ki egyértelműen az istenséghármas egysége (az Atyaisten nem tart­ja a feszület keresztszárait, csak fölötte helyezkedik el), az objektumot leíró szakemberek sem hozzák kapcsolatba a szobrot a Szentháromság-kultusszal, távolról viszont mégis sejtet bizonyos összefüggé­seket, és alighanem az indirekt trinitas-ábrázolá­­sok kategóriájába sorolható. Hasonló mondható el a felső-pfalzi Hatzensreuth 18. század második feléből származó út menti, fából készült, színe­zett feszületéről (amely a népies szent vér-tiszte­let egyik közismert példája), felső részén, az IN­­RI-feliratot tartalmazó tábla helyén, az Atyaisten felhőkön trónoló, bal kezében a földgömböt tartó, jobbjával áldást osztó alakjával. A Szentlélek nem kapott helyet a feszületen. Többek között ezért is hangsúlyoztam, hogy csak meglehetősen távoli hasonlatról van szó (Haller 1982, 114. Vö. SchartT müller 2011). Nem szabadban álló szakrális kisemléken, ha­nem egy ún. relikviakeresztek ikonográfiái prog­ramja viszont teljesen megegyezik a Csallóközből bemutatott objektumokkal. Az alig 30 cm-s fafe­szület felső részén az Atyaisten széttárt karú alakja, alatta, de még a keresztszárak fölött a Szentleiket jelképező, kiterjesztett szárnyú galamb, majd az alatt a keresztre feszített Jézus. Egy ilyen, a 19. szá­zad közepére datálható feszület egy Neukirchen am Hl. Blut-i faragóműhelyben készült (Haller 1982, 132, 42. kép). A darabot publikáló Rein­hard Haller figyelemre méltó levéltári adatokat

Next

/
Thumbnails
Contents