Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája 21 12. kép: A kegyelem trónusa ábrázolás 1838-ból (Balóny). (Adattár: 10/1). Tipológiailag szorosan nem tartozik jelen tárgykörünkbe (mivel nem önálló alkotásról van szó), de megemlítendő a medvei temető, nagyjából a 19. század végére datálható központi feszületé, amelynek talapzatán egy kegyelem trónusa ábrázolás látható (Adattár: 49/1). Ez az ábrázolási mód viszont átvezet bennünket egy következő altípushoz, amely a kegyelem trónusa és az út menti kereszt kombinációjának tekinthető. 2.1.2. A kegyelem trónusa út menti feszület formájában15 Európai összehasonlításban a szakrális kisemlékek körében egyelőre inkább atipikus formának tűnik az a megoldás, amit néhány felső-csallóközi település kataszterében található objektum képvisel. Lényege, hogy az Atyaisten ölében tartott, keresztre feszített Krisztust, a kegyelem trónusa megoldásokkal ellentétben (amikor a feszület, arányaiban egy karonülő csecsemő méreteinek felel meg), oly mértékben megnagyobbítja (illetve arányaiban megfelelőre méretezi) a készítője, hogy önálló út menti feszületként funkcionálhat. Közben a feszü13. kép: A kegyelem trónusa mint út menti feszület sematikus rajza. let felső részén ott látható a tiarás Atyaisten, amint „tartja” a keresztet (trónus nélkül!), míg a Keresztrefeszített lábánál megjelenik a Szentlelket megtestesítő galamb. Ez a megoldás van jelen az 1878-ban, Fél község határában felállított objektum esetében. Noha első ránézésre út menti feszületnek tűnik, maga a felirat egyértelműen eligazít bennünket: Dicsértessék a telyes szent Háromság egy igaz Isten. 1878 Ehhez nagyon hasonló a jókai, 1881-ben állított szakrális kisemlék, amelynek funkcionális behatárolásában a felirat ugyan nem segít, ám a helybéliek Szentháromság-szobornak mondják. Általában hozzáteszik azonban, hogy útszéli keresztnek néz ki. Az objektum helyi megítélése, megnevezései viszont bizonytalanok, s úgy tűnik elterjedtebb és autentikusabb helyi megnevezés a Méri-köröszt. Görföl Jenőnek, a település földrajzi neveit és tá15 Ez a fejezet egy korábban megjelent tanulmányom alapjaiban átdolgozott és tetemesen bővített változata (Liszka 2010).
