Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
20 2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája 10. kép: A sonntagbergi kegykép egy 1997-es kis szentképen. mert noha a térségből jelentősebb zarándokutak Sonntagbergre nem vezettek, viszont Mariazellbe nagyon is. Nos, az ott árusított kis szentképeknek is gyakori motívuma a sonntagbergi kegykép, így az onnan, búcsúfiaként hozott kis szentképek áttételesen akár a helyi képkultuszra is hatással lehettek (vő. 10. kép). Megjegyzendő, hogy a cseh nyelvterületen, főleg Dél-Csehországban a sonntagbergi kegykép kisugárzásának konkrét hatása is tetten érhető (Kafka 2013, 26). A Kárpát-medencei szakrális kisemlékeken a vertikális elrendezésű Szentháromság-kompozíciók közül tehát ez utóbbi, a keresztre feszített Krisztussal ábrázolt jelenet, a kegyelem trónusa 11. kép: A kegyelem trónusa legelterjedtebb formájának sematikus rajza. (Gnadenstuhl) mondható általánosnak.13 A vizsgált, szűkebb térségben is ez az ábrázolási forma van jelen, noha az egyéb Szentháromság-ábrázolásokkal arányaiban összevetve viszonylag ritka. A kutatás mai állása alapján, az állíttatás idejének sorrendjében Szénéről (1729), Oroszvárról (1748), Cabaj-Csáporból (1761) és Dunaszerdahelyről (1777) ismerünk egy-egy szép, mesteri kézre valló alkotást, valamint Balonyból (1838), Hullból (1908), továbbá Szőgyénből (annak is a németszőgyéni részéből) egy datálatlan, nagyjából a 19. század első felére tehető, homokkőből készült, polichróm népies munkát14. Képoszlopok tartozékaként is előfordul például, Csallóköztárnokon 13 Lásd például a kőszegi, 1713-ban, vagy a kassai, 1722-ben (Wick 1923, 85-86; Wick 1941,412), illetve a körmöcbányai 1711-ben felállított, majd 1776-ban lecserélt szobrot. Utóbbi jelenleg Körmöcbánya szomszédságában, Felsőtótiban (Horná Ves) található. Kivételként tudom most megemlíteni a répcesarudi (Frankenau) szobrot, ahol a karcsú oszlop tetején a tiarás Atyaisten trónol, mellmagasságában látjuk a kőből faragott galamb képében ábrázolt Szendéiket, az előtérben pedig a Fiúsisten térdelő, magába roskadt alakja helyezkedik el. http://burgenland. fotoport.info/hu/op/repcesarud.htm (letöltve: 2014. 08. 28.) 14 Megjegyzendő, hogy munkámnak ebben a részében csak néhány jellemző objektum képét mutatom be, a kötet második részét alkotó adattárban viszont minden egyes objektum részletes leírását, illetve legalább egy, de inkább kettő vagy több fotóját találja az érdeklődő.
