Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája
18 2. A kisalföldi szakrális kisemlékek Szentháromság-ikonográfiája 6. kép: Az ipolyvarbói római katolikus Szentháromság-templom oltárképe. festményét a Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményéből (7. kép), vagy El Greco 1577-1579 között készült, ma a madridi Pradóban látható Szentháromság-képét, ami egyértelműen egy 1511-ben készült Dürer fametszet kompozíciós megoldására vezethető vissza. Ez viszont megint csak nem előzmények nélkül való... Ez az ábrázolás némi rokonságot mutat az alább még tárgyalandó Dürer-festménnyel: mindkettő esetében megjelenik a Fiúisten fölé helyezett védőköpeny motívuma, ami inkább az ún. köpönyeges Madonnák vonatkozásában közismert, amikor az Istenanya óvólag terjeszti szét köpenyét, s alatta megbújnak a védelmet kereső és találó hívők (vö. Gombosi 2008). A második altípust nevezi a szakirodalom kegyelem trónusának (németül: Gnadenstuhl), s mivel ez az az ábrázolási forma, amely a vizsgált terület szakrális kisemlékanyagán is megjelenik, a továbbiakban majd részletesebben is foglalkozom vele. Most csak előrebocsátva egy kompozíciós kérdést, amely mindkét altípus esetében fölbukkanhat, azt kell megvizsgálni, hogy ebben a kompozíciós rendben a Szendéiket jelképező galamb milyen pozíciót tölt be. A rendelkezésre álló szakrális kisem-7. kép: Dorfmeister István 1786 körül festett pannonhalmai Szentháromság-képe. 8. kép: Kegyelem trónusa ábrázolása egy 12. századi francia miniatúrán.
